Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
110 éves a nagy túlélő színészünk

110 éves a nagy túlélő színészünk

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 05. 26.
Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
2025-05-14 10:56:32

Még egy teaser készült az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a

Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
2025-05-13 18:00:00

A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói, értékmentő munkájukat, annak

Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
2025-05-13 09:07:41

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző

Jubileumi koncertet ad a PASO
2025-05-12 18:00:00

20 éve jelent meg első stúdióalbumuk, a Budapest Ska Mood. A kerek évforduló alkalmából május 24-én a

további bejegyzések a szerzőtől »

Száztíz éve, 1899. május 28-án született Kassán Pethes Sándor színész, érdemes és kiváló művész. Igazán nem bánnánk, ha még élhetne.

Apja Pethes Imre, Magyarország egyik legnagyobb Shakespeare-színésze, az első magyar Cyrano volt, anyja pedig sikeres primadonna, aki kétgyermekes anyaként is a világot jelentő deszkákon állt - ilyen családi háttérrel természetes volt, hogy ő is színész lesz. A Színiakadémiát 1921-ben végezte el, ezután Nagy Endre Gresham pincebeli kabaréjában évekig állandó partnere volt Dénes Györgynek, akivel Fox és Box néven alkottak komikus párost. Mintegy hatezerszer léptek fel együtt, angol halandzsa-számukat még a Budapestre látogató walesi herceg is megtapsolta.

1923-tól negyedszázadon át a Nemzeti Színház tagja volt, 1949-től 1954-ig az Ifjúsági Színházban, majd a Petőfi Színházban játszott, 1957-től haláláig a Vígszínház társulatához kötötte a szerződése. Komikus színész volt, akinek a skálája a bohózattól a tragikumig terjedt, alakításait finom ízlés és mértéktartás jellemezte. Eredeti karikírozó képességével, vérbő játékával vígjátékok és bohózatok egész sorában szórakoztatta a nagyérdeműt. Egy ízben az apjával is volt alkalma egy színpadon játszani: Jókai Az arany ember című regényének dramatizált változatában Pethes Imre Tímár Mihályt, ő pedig Krisztyán Tódort alakította.

Már a némafilmek idején, az 1920-as évek első felében a kamerák elé állt. A korszak sok sikeres produkciójában vállalt szerepet, a harmincas években számos snájdig szépfiú-szerepet játszott, a világháború után pedig csaknem kétszáz filmben és tévéjátékban és számos hangjátékban szerepelt. Rendezőasszisztensként még a filmrendezést is kipróbálta Garas Márton és Korda Sándor oldalán. A harmincas években az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, 1949-50-ben pedig a Színiakadémián tanította a színészmesterséget. A mai nagyszülők generációja számára ő volt a mulatságos bohóc, "Bukfenc, aki mindent tud".

A rendezők azt mondták róla, könnyű vele dolgozni, mert csak nagyjából kell vázolni neki a szerepfelfogást, s a többit megteremti ő maga. A heroikus, nagy szerepek elkerülték, de ő tudta, hogy a karakterszerepek éppoly fontosak. Hatvanéves színészi pályafutása alatt mindig pontos volt, sosem bizonytalan vagy félreérthető, mindent komolyan vett, nem okozott csalódást sem a rendezőnek, sem kollégáinak, sem a nézőnek. A Vígszínházban tisztességgel végigjátszotta az 1980-1981-es évadot is, pedig nem csak öreg volt már, hanem nagyon beteg is. 1981. június 29-én halt meg Budapesten.

Híres, nagy idők tanúja volt. Együtt játszhatott színpadon Márkus Emíliával, Jászai Marival, Mály Gerővel, Gózon Gyulával, Mezey Máriával, baráti köréhez tartozott Kellér Dezső, Hunyady Sándor, Reinitz Béla. Egyik utolsó nyilatkozatában azt mondta: "Sikernél, dicsőségnél többet jelent számomra a meggyőződés, hogy sikerült apám nevének emberi és művész tisztaságát megőriznem." Művészi munkáját 1954-ben érdemes, 1974-ben kiváló művészi címmel ismerték el.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Film Filmek Média Dráma Magyar film Ügyelő

Ajánlott bejegyzések:

  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben
  • Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben
  • Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál
  • 5+1 női Star Wars karakter, akik példaképek lehetnek az új generációk számára is 5+1 női Star Wars karakter, akik példaképek lehetnek az új generációk számára is

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr167852416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard