Carlo Goldoni Nyaralás-trilógiájának egyestésre összevont, kereteiben hagyományos, de a mához szóló előadásával érkezik Budapestre a Piccolo Teatro di Milano és a nápolyi Teatri Uniti.
A nápolyi színész-rendező hozzátette, természetesnek tartja az eltérő megközelítést, hiszen összesen kilenc felvonásról, 10 órás anyagról van szó, amelyet minden rendező a saját szája íze szerint húz meg. "Az Új Színház a modernebb jelmezekkel és díszletekkel való színrevitelt választotta, míg nálunk minden külsőség XVIII. századi. Jó volt látni a tele színházat, a nevető közönséget" - fogalmazott.
Toni Servillo elárulta, noha először jár Magyarországon, a budapesti Katona József Színház - általa a parmai színházi fesztiválon látott - Három nővér-produkciója nagyon mély benyomást tett rá. Magyarország földrajzilag ugyan messze van Itáliától, de az érzések, a szenvedélyek nagyon hasonlóak - vont párhuzamot a két nép kultúrája között. Mint megjegyezte, Olaszországban régi hagyománya van annak, hogyan játsszák Goldoni műveit, a tradíciókat megújulás nélkül követő színjátszásnak azonban megvan az a veszélye, hogy nem köti le a fiatal generációk figyelmét. "Sok függ attól, milyen tartalommal töltjük meg a színpadon a hagyományok jelentette kereteket" - hangsúlyozta.
A Teatri Uniti Európa-szerte több mint 250 alkalommal adta elő a Nyaralás-trilógiát - Olaszországon kívül például Párizsban, Bukarestben, Moszkvában, Szentpéterváron, Berlinben, de a budapesti fellépés után New Yorkba, majd Krakkóba utaznak - mondta el a rendező, hozzátéve: büszke arra, hogy a produkcióval elsősorban a fiatalabb korosztály figyelmét sikerült felkelteniük.
"Talán azért is, mert a történet középpontjában négy fiatal áll, de a trilógiát a fiatalságra való reflexiónak is tekinthetjük: nagy érzelmeket, morális dilemmákat, életre szóló döntéseket látunk a színpadon. Egy XVIII. századi szerző népszerűsége attól függ, hogyan adják elő, ahogy például Kurtág György legnépszerűbb lemezén (Játékok) is Bach-korálok átiratai hallhatók modern zenei nyelven, és ez jót tesz a hagyománynak. Ugyanezt csináljuk mi is: úgy olvassuk Goldonit, mintha kortárs szerző lenne" - mondta a komédiaíró aktualitásáról.
Toni Servillo hangsúlyozta, Goldoni témái is abszolút maiak: a fiatalság mellett a polgárság ambícióiról, öntudatáról, nyomorúságáról, erejéről, de gyávaságáról is beszél: "választásaival, viselkedésével ennek a társadalmi osztálynak nagyon nagy felelősége van egy nemzet sorsát illetően. A szerző olyan képet fest a polgárságról, amelyből az Olaszországban még mindig magára ismerhet. A mi polgárságunk képtelen a múltat kezelni, képtelen megtervezni a jövőt, helyette makacsul a jelenre koncentrál, amelytől olcsó boldogságot akar. Ez pedig komoly ideológiai és erkölcsi útvesztéshez vezet, ahogy ezt Goldoni is megrajzolta annak idején".
Mint a rendező megjegyezte, a trilógia színrevitele során természetesen a Piccolo Teatro legendás alapítója, Giorgio Strehler 1954-es adaptációjára is támaszkodott, de egyben a saját útját kívánja járni. Elmondása szerint a Nyaralás-trilógia formai szempontból is mestermű; a szerző olyan dramaturgiai építményt hoz létre, amelyről minden rendező álmodik. "Szinte egy színházi regényről van szó, ahol a szereplők valódi személyekké válnak; elsősorban Giacinta: a szeszélyes, felszínes kamaszlányból a darab végére felelősségteljes döntést hozó nő lesz" - beszélt saját olvasatáról.
Toni Servillo nemcsak rendezőként, színészként is részt vesz a produkcióban: az erkölcsi skrupulusok nélküli nőcsábász Ferdinandót, a "darab legkomikusabb, de egyben legbecstelenebb" figuráját alakítja. "Gyakran mondogatom, hogy olyan vagyok, mint az elsőhegedűs egy vonósegyüttesben. Belülről rendezem az előadást, már a próbáktól fogva, mivel egy hangszeren játszom a színészekkel. Az előadásaimban nagyon pontos, de nagyon egyszerű jelmezeket és díszleteket használok; a hangsúly elsősorban a színészi játékon van" - jellemezte saját munkamódszerét.
A számos olasz és nemzetközi díjjal kitüntetett művész nemcsak a prózai, de a zenés színházban is aktív: eddig tizenkét operarendezés fűződik a nevéhez, olyan rangos színpadokon, mint a nápolyi San Carlo vagy a velencei La Fenice operaházaké, emellett számos filmben is feltűnik. A magyar mozikban jelenleg Matteo Garrone Gomorra című filmdrámájában láthatja a közönség, a nápolyi bűnszövetkezet sötét világát bemutató alkotásban egy korrupt nagyvállalkozó szerepét játssza.
