Elégedetten nyugtázta a Központi Antikvárium 111. aukciójának eredményeit Bálinger Béla, az antikvárium árveréseinek szervezője: volt is rá oka, a péntek esti árverésen nyolcszor koppant millió forint felett a kalapács. Bár a százharminchárom tételből huszonegy visszamaradt, a kínálat többsége tisztes emelkedéssel kelt el.
Hasonlóan 400 ezer forintról 1,5 millió forintra kúszott egy évszám és nyomtatási hely megjelölése nélküli ősnyomtatvány, amelyet analógiák alapján datáltak 1490-1491-es kiadásnak. Többen szerették volna elvinni, végül egy osztrák kereskedő vette meg a magyar vonatkozásokat nem tartalmazó munkát.
Ennél is többre, ötszörösre emelkedett gróf Széchenyi Béla (a "legnagyobb magyar" kisebbik fia) 1877-80 közötti kelet-ázsiai expedíciójához készített atlasz. Ezt Kreitner Gusztáv, a bécsi katonai térképészeti intézet tisztje, és Lóczy Lajos geológus, az utazás résztvevői jegyzik. Az ázsiai expedíció célja térképezés, földtani felmérés, a növény- és állatvilág, valamint a kínai nyelvek tanulmányozása volt. Kreitner népszerűsítő jellegű beszámolója 1882-ben jelent meg, Széchenyi Lóczy Lajossal közösen írt tudományos igényű beszámolója pedig 1890 és 1897 között látott napvilágot, három kötetben (Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjának tudományos eredménye). Ez utóbbi kiegészítéseként adták ki az atlaszt, amiért 200 ezer forintról éppen egymillió forintig folyt a verseny.
A legdrágábban, 2,2 millió forintért elvitt tétel Mercator térképgyűjteménye, az Atlas minor (Kis atlasz) lett. Mercator a világ térképészetének egyik legjelentősebb alakja, tehetséges térképmetsző, kutató tudós és gondolkodó volt. Viszonylag kevés térképet alkotott, és az ötkötetesre tervezett Atlas-ból életében csak részek jelentek meg. Halála után azonban egyre több kiadást ért meg a Nagy és a Kis Atlasz is. Az árverésen kínált példány is későbbi kiadás, 1621-ből való, térképészeti és művelődéstörténeti jelentősége azonban vitathatatlan.
Megadták az 1,6 millió forintot azért a robusztus fametszetű világtérképért, amely Hartmann Schedel Liber Chronicarum-jának első, latin nyelvű kiadásában jelent meg Nürnbergben, 1493-ban.
Hamar leütötték az aukció csúcsdarabjának tartott tételt, Radnóti Miklós Beck Judit festőművészhez szóló szerelmes levelét. A nagyközönség előtt szinte ismeretlen szerelmi kapcsolatról néhány éve már tud az irodalomtörténet. De a költő és a festőművész levelezésének ez az első előkerült dokumentuma. 800 ezer forintról indították és 1,2 millió forintért szerezte meg egy gyűjtő. Két Radnóti kötet is jól kelt el. A költő legritkább, 12 verset tartalmazó, 1942-es, Naptár című, ajánlósorokat tartalmazó elsőkiadású kötete 650 ezer forintot ért meg valakinek. Míg az ugyancsak elsőkiadású, S. Szőnyi Lajos 20 linómetszetével díszített Ének a négerről, aki a városba ment kötet 150 ezer forinton talált új tulajdonost.
Szép emelkedést ért meg a Kossuth Lajos által jegyzett első, önálló, magyar költségvetés teljes anyaga. A Ministeri jelentés - Az országos pénzügyek iránt című dokumentum 300 ezer forintos kikiáltási árát 1,1 millióig licitálták.
Élve elővételi jogával, 150 ezer forintos kikiáltási áron az Országos Széchényi Könyvtár vásárolta meg a szebeni városi nyomda 1630-as halotti kártáját. Az egy leveles, plakát alakú nyomtatvány a neves szász történetíró, Johannes Oltard halálára írott latin és német nyelvű verseket tartalmaz. A nemzeti könyvtár még néhány kisebb értékű művet vett meg, s vásárolt az Esztergomi Egyházi Gyűjtemény, és az Országos Levéltár is.
