Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Száz éve született a szving királya

Száz éve született a szving királya

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 05. 31.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Száz éve, 1909. május 30-án született Benny Goodman, "a szving királya". Klarinétjának hangja megigézte, táncra perdítette a közönséget, neve egyet jelentett a 30-as, 40-es évek szving korszakával.

Chicagóban, egy szegény emigráns orosz zsidó családban született. Fiatal évei szerencsésen egybeestek azzal a korszakkal, amikor a dzsessz a déli államokból észak felé indult és éppen Chicago fogadta be az elsők között.

Tizenhárom éves korára már tagja volt a zenész szakszervezetnek, egy évvel később a legnagyobb nevek társaságában szórakoztatta a Nagy-tavakon közlekedő sétahajók közönségét. Karrierjén alaposan lendített kapcsolata Fletcher Hendersonnal, a bravúros hangszereléseiről híres zongoristával, aki Louis Armstrongnak is dolgozott.

Az igazi siker 1935. augusztus 21-én este köszöntött rá: egy rosszul sikerült turné végén a Los Angeles-i Palomar Táncterem közönsége sem mutatott érdeklődést produkciójuk iránt, így az együttes Henderson lendületes átirataiba fogott. A tömeg pillanatok alatt tombolni kezdett és szinte megrohamozta a színpadot, Goodman másnapra híres ember lett. A dzsessz történetírói ezt a napot tartják a szving-korszak kezdetének.

Érdemei elvitathatatlanok abban, hogy a dzsessz divatos lett a fiatal fehér amerikaiak és az értelmiség körében. Egy 1969-es diszkográfiája 600 oldalra nyúlt, és ebben nincsenek is benne azok a felvételek, amelyeket más álnéven, a legkülönbözőbb együttesekkel készített, és amelyek egy része soha nem látott napvilágot.

A rendkívül sokoldalú zenész muzsikált a Carnegie Hallban és New York exkluzív klubjaiban, játszott dzsesszt és külön neki komponált Bartók darabot; ott volt Bessie Smith utolsó felvételén 1934-ben, alig pár nappal később pedig már az új csoda, Billie Holliday bemutatkozó lemezének rögzítésekor.

Goodman könnyed és rugalmas, rendkívül egyéni technikával szólaltatta meg hangszerét. A tökéletességre törekedett és társaitól sem várt el kevesebbet, nem állt könnyű ember hírében - a vele dolgozó szólisták szerint a legdurvább ember volt a világon. Ugyanakkor lenyűgöző egyéniség is volt - első szovjetunióbeli turnéjáról hazatérve megkérdezték szaxofonosát, milyen volt ott játszani. "Goodmannel minden nap olyan, mint a Szovjetunióban játszani" - szólt a válasz.

Benny Goodman számos karriert indított el, ő volt az első, akinek együttesében a korábbi tabukat ledöntve együtt játszottak fehér és fekete zenészek. A dzsessz mellett a klasszikus zenébe is elkalandozott, 1938-ban a Budapesti Vonósnégyessel dolgozott, 1940-ben Bartókkal és Szigeti Józseffel játszotta lemezre a zeneszerző Kontrasztok című művét, Hindemith és Copland is komponált klarinétversenyt számára.

Már életében legenda lett, 1955-ben filmet is készítettek pályafutásáról. Hetvenhét évesen, 1986. június 13-án halt meg, ugyanebben az évben életművéért Grammy-díjat kapott.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Jazz, etno

Ajánlott bejegyzések:

  • Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
  • VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában
  • Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt
  • Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen
  • Kezdő dalszerző vagy? Jelentkezz az Artisjus új mentorprogramjába! Kezdő dalszerző vagy? Jelentkezz az Artisjus új mentorprogramjába!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr547852784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard