Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Máriássy Félix 90

Máriássy Félix 90

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 06. 01.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Kilencven éve, 1919. június 3-án született Máriássy Félix, a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Nem ér a nevem és még számos nagysikerű film Kossuth-díjas rendezője.

A Szepes vármegyei Márkusfalván született, a filmszakmába húszévesen került. A Hunnia filmgyárban egyebek között Radványi Géza oldalán leste el a szakma fortélyait, volt vágó és segédrendező.

1945 után a Magyar Filmgyártó Rt.-nél készített néhány dokumentumfilmet, részt vett Radványi remeke, a Valahol Európában létrehozásában, a Talpalatnyi föld vágásában. 1949-ben kezdett önállóan rendezni, kezdetben sematikus munkásfilmek kerültek ki keze alól. Az 1950-es Kis Katalin házasságának például jellemző jelenete, amikor az ifjú házasok az államtól kapott új lakásba költözve elsőként a munkásosztály vezetője fényképének keresnek helyet a falon, csak azután ölelik meg egymást. Máriássy őszinte hittel készítette ezeket a filmeket, érdekelte a munkásember sorsa, és később őszintén döbbent rá a hibákra.

Tehetségének első igazi megnyilvánulása a Móricz Zsigmond regénye alapján 1954-ben forgatott Rokonok, az egyik legjobb Móricz-adaptáció. Ezt követte 1955-ben a Budapesti tavasz, amely több volt, mint Karinthy Ferenc regényadaptációja: benne volt a rendező, a szerelmes katonaszökevény szerepét alakító Gábor Miklós személyes élménye is a felszabadulás időszakáról, nem véletlenül válogatták be 1968-ban a "Budapesti 12", a II. világháború után készített legjobb tizenkét film közé. A munkásemberek magánéleti problémáival foglalkozott az 1955-ös Egy pikoló világos, amely 1956-ban elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját. Az 1957-ben készült Külvárosi legenda történetét a hatalom nyomására a harmincas évekbe kellett átültetnie feleségével, a több művének forgatókönyvét is jegyző Máriássy Judittal, de a komor hangulatú filmet így sem játszották sokáig.

Máriássy munkáskörnyezetben játszódó filmjeiben egyre határozottabb lett az együtt érző, de határozott kritikai hang, példa erre a Csempészek, az Álmatlan évek, a Fapados szerelem, a Hosszú az út hazáig, a Próbaút, a Karambol. A művészvilággal foglalkozó Pirosbetűs hétköznapok mellett új hangot, témát jelentett a kisvárosi környezetben játszódó Fügefalevél, a mezőgazdasági pilóták életét bemutató Kötelék és a hírhedt ellenforradalmárról, Prónayról készült groteszk, az Imposztorok. Élete utolsó szakaszában szívbetegsége miatt már keveset forgatott, a televíziónak készített dokumentum- és kisjátékfilmeket.

1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a szakma mellett erkölcsi felelősségre és önérzetre is nevelt a rá jellemző nagy tapintattal egy új rendezőnemzedéket, többek között Szabó Istvánt, Huszárik Zoltánt, Elek Juditot, Kardos Ferencet, Kézdi-Kovács Zsoltot, Gábor Pált, Rózsa Jánost. 1956-ban Kossuth-díjat, 1969-ben érdemes művész címet kapott.

A sokszor különc, hallgatag, gátlásosnak tűnő, de fél tucat nyelvet ismerő, romantikus alkatú rendezőt ismerősei "Bárónak" nevezték, noha valójában a család másik ága viselte a címet. Máriássy Félix ötvenhat éves korában, 1975. január 26-án halt meg Szőnyben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Magyar film Rendezők

Ajánlott bejegyzések:

  • Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen Ez volt a magyar nézők 10 kedvenc filmje a télen
  • Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben Hamarosan a hazai mozikban a Minden Rendben
  • Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben Ez volt a 10 legjobb film a magyarok szerint 2024-ben
  • Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál Hatalmasat szólt a Bujtor Filmfesztivál
  • Koncerten elevenednek meg a magyar némafilmek Koncerten elevenednek meg a magyar némafilmek

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr67852806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard