A Zala-völgye népi hagyományait, kulturális értékeit, gasztronómiáját mutatják be vasárnap a Göcseji Falumúzeum egésznapos rendezvényén. Aki nem megy Zalába, pedig tehetné, nem dönt jól.

A "falusoron" népviseletbe öltözött asszonyok sütnek-főznek, a kemencékben friss kenyér sül, bemutatják a Göcsejre jellemző, dióból, cukorból készült pörkölttortát, prószát, dödöllét, lekvárokat kóstoltatnak. 

A látogatókat újratelepített szőlőkből készült borokkal is megkínálják. A középkorban híres volt a Göcsej-vidék bortermése, aztán a noha elterjedésével romlott a minőség. Az utóbbi évtizedekben újratelepítették a szőlőket, így Göcsejben ismét zamatos, finom borokat tudnak termelni - mondta el Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője, a Göcseji Múzeum igazgatója egy keddi sajtótájékoztatón.

A nagyszínpadon hagyományőrző csoportok lépnek fel, a patak túlsó partján vásári forgatag, munkabemutatók, kézműves játszóház, népi mesterek kirakodóvására várja a látogatókat. A rendezvény célja a falusi turizmus népszerűsítése - mondta Vásár Marianna, a társszervező Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás munkatársa, aki szerint a programokkal egy múlt századi hagyományt szeretnének feleleveníteni.

A göcseji falvak bemutatkozása az 1930-as években nagysikerű programja volt Zalaegerszegnek. Országos mozgalom volt, ahova kedvezményes, olykor ingyenjeggyel utazhattak az ország szinte minden tájáról, Zalaegerszegről pedig "filléres" buszok indultak a falvakba. A helyszínen megismerhették a gazdaságot, a paraszti portákat, a városi fesztiválon pedig a népi együttesek, gyöngybokrétás csoportok produkcióit nézhették meg.

A Göcseji Múzeumban a Tűz őrzője és a Manysi szenthelyek címmel június 12-én kiállítás nyílik - jelentette be az igazgató. Első alkalommal mutatnak be Európán kívüli országból "komplett kiállítást"; a gyűjtemény közel 5,5 ezer kilométer távolságból, a távoli Szibériából érkezik Zalaegerszegre. A kiállítás a "legközelebbi és a kihalás szélén álló nyelvrokonaiknak" a kultúrájába és a vallási életébe enged bepillantást. A tárlat az "ősi múlt" felidézésével kapcsolódik az ezeréves Zala megye programjaihoz; mintegy kétezer évvel ezelőtt történt az elszakadás a finnugor népcsoporttól.

A kiállítás sejtelmes, misztikus lesz - hangoztatta Vándor László. A központi részen "csum-sátort" állítanak fel, körülötte tálakban helyezik el a néprajzi gyűjtésű anyagokat. A 19. század végétől a 20. század elejéig közel 150 tárgyat - női ruhákat, ékszereket, zeneszerszámokat, férfi vadászeszközöket - mutatnak be. A megnyitón a Hanti-Manysi Autonóm Területről érkező őslakosok mutatnak be vallási szertartást.

A kiállítás június 28-ig lesz látható Zalaegerszegen, majd a szlovéniai Lendván és további öt-hat helyszínen mutatják be. A gyűjtemény magyarországi bemutatása a tervek szerint egy esztendő múlva a budapesti Néprajzi Múzeum kiállításával zárul.