Ötven kun település összefogásával épül kunhalom az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A föld rendezése, a domb kialakítása már el is kezdődött a parkban.
A kunhalmok mind prehisztorikusak, egy részük már a neolitikumban is lakott volt, sokat halomsírként építettek, a legfiatalabbak pedig a megyék, települések határait jelölték a középkorban és az újkorban. A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horváth István használta először a XIX. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Nem minden kunhalom köthető a kun identitáshoz, ezért is vezeték be a park munkatársai a "Kun Halom" fogalmát Ópusztaszer kunhalmának létrehozásakor.
A szakember közölte, a kun identitástudat és hagyományőrzés jegyében létrejött egy konzorcium, amelyhez az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark is csatlakozott. Az emlékpark kezdeményezésére ötven hazai kun település fogott össze: a kis- és nagykunsági települések közel 200 köbméter föld szállításával működnek közre az ópusztaszeri Kun Halom megépítésében. Mindegyik város vagy falu egy-egy teherautónyi - mintegy négy köbméternyi - saját, honi földjével járult hozzá a megvalósításhoz.
A Kun Halom dombja 12,39 méter sugarú kört formáz majd, ami szimbolikus: a kunok 1239-ben IV. Béla király engedélyével költözhettek be hazánkba. Az emlékpark két kun szobrának - Győrfi Sándor alkotásainak - a domb fog talapzatot biztosítani úgy, hogy a szobrokat a Radnai-hágó felé néznek A domb tájolása és a szobrok elhelyezése is jelképes: az emlékpark ezzel adózik az Alföldre betelepült és idővel a magyar nemzet részévé lett kunoknak.
A tervek szerint augusztusra már a fű is kinő a szeri Kun Halmon, szeptember közepén, a kunok első világtalálkozóján pedig már valamennyi kun település képviselője megcsodálhatja a közösen épített kunhalmot.
