A napóleoni csapatok felvonulásával, hagyományőrző hadibemutatóval, úgymond fegyveres csetepatéval a győri belvárosban, majd látványos hadijátékkal emlékeznek meg a napóleoni seregek ellen vívott győri csata 200-dik évfordulójáról szombaton az egykori helyszínen, Győr kertvárosában Kismegyeren.
Hazai és külföldi hagyományőrző csapatok elevenítik meg a történelmet a csata elesettjeinek emléket állító megcsonkított obeliszknél, amelynek talapzatáról két hónapja ellopták a bronz turulmadarat. Az emlékmű rekonstrukciójára adománygyűjtő akció indult, 2 és fél millió forint már összegyűlt, azonban még további forrásokra lesz szükség a helyreállításhoz - mondta Simon Róbert alpolgármester.
Tájékoztatása szerint lengyel, szlovák, cseh, osztrák, magyar, olasz és erdélyi hagyományőrző társaságok, bandériumok - gyalogosok, lovasok, tüzérek - közel 250-en elevenítik fel a csatát. Korabeli öltözékekben, egykori fegyverekkel ütköznek meg a magyar nemesi felkelő csapatok és velük együtt az osztrák császári csapatok a franciák hadával, amint az csaknem két évszázaddal ezelőtt történt.
A csata kimenetelét már a kezdet kezdetén eldöntötték az erőviszonyok. A 39 ezer fős osztrák-magyar sereg - benne a magyar nemesség hada - a franciák mintegy 55 ezer főnyi seregével ütközött meg. A sok esetben nem megfelelően felfegyverzett, elégtelenül kiképzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazott a francia nehéztüzérséggel szemben. A megáradt Pándzsa-patakban a lovasság megakadt, a franciák pedig nehéztüzérséggel lőni kezdtek. Kutatók adatai szerint a nemesi felkelők közül 791-en vesztették életüket az ütközetben.
A Kismegyernél vívott győri csata volt a napóleoni háborúk egyetlen ütközete, amely a Magyar Királyság területén zajlott és egyben az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.
Tíz nappal később a francia császári had bevette Győr várát. Emlékmű jelöli a házat a belvárosban, ahol a francia császár megszállt. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr neve németül: Raab.
Az obeliszket 1897-ben közadakozásból állították az áldozatok emlékére. A műemlékké nyilvánított emlékmű egyharmadát darabokra vágva röviddel a bűncselekményt követően megtalálta a rendőrség. A bronz "hulladékból" még a lopás napján akart pénzt csinálni három férfi. Az ügyben a nyomozás tart.