Június 17-én lesz hetvenéves Krzysztof Zanussi lengyel filmrendező, forgatókönyvíró, akinek a létezés alapkérdéseit feszegető alkotásai Magyarországon is ismertek.
Zanussi tehetséges irodalmár is, a kezdetektől maga írja forgatókönyveit. Filmjei a lengyel társadalom ellentmondásaira világítanak rá, ugyanakkor központi szerepet játszik bennük a moralitás. Alapvető motívuma a szabadság keresése, önsorsrontó, magányos hősei az élet célját, a lét értelmét kutatják. A hatvanas-hetvenes években készült művei (Ritka látogató, Illumináció, Spirál, Védőszínek, Konstans) ritmusát a cselekmény helyett a gondolatok lendülete adja, párbeszédei azonban nem filozofálásra, hanem továbbgondolásra ösztönöznek.
Első külföldön forgatott filmje, az 1982-es Imperatívusz az istenkeresés himnusza, A nyugodt nap éve című háborús drámája egy lengyel nő és egy amerikai katona beteljesületlen szerelmét meséli el. A Csendes érintés főszereplője egy megöregedett és megkeseredett holokauszt-túlélő zeneszerző. Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség a számvetés filmje, az öregedés, a halál és a szenvedés, a hit és a racionalizmus kérdéseit boncolgatja.
1981-ben II. János Pál pápáról készített filmet, másfél évtizeddel később a lengyel egyházfő egy színművét filmesítette meg. Idén mutatták be A szívem érted dobog című alkotását, amely egy öngyilkosságra készülő férfi történetét meséli el a feketekomédia eszközeivel. Tervei között szerepel egy film Szent Hedvigről, Nagy Lajos király lányáról, Lengyelország királynőjéről. Zanussi számos alkalommal járt Magyarországon, ismer minden jelentős magyar filmest, többször volt a Lengyel Filmszemle vendége, s 1971-ben Szabó Magda írásaiból készített német tévéfilmet A szerep címmel.
Zanussi 1979-től volt a TOR stúdió vezetője, s ebbéli minőségében számos, a kommunista rendszerrel szemben kritikus film készítését fedezte, s egyengette olyan rendezők útját, mint Krzysztof Kieslowski vagy Agnieszka Holland. 1990-től a katowicei egyetem professzora, s tanít Andrzej Wajda világhírű rendező mesteriskoláján, egy időben az Európai Filmrendezők Szövetségének (FERA) elnöke is volt.
A filmes közélet ritka népszerű személyisége, több világnyelven is folyékonyan nyilatkozik a sajtónak, tart előadásokat, s felkarolja a fiatal tehetségeket. Bár több filmjét is külföldön forgatja, művészetét meghatározza lengyelsége és közép-európaisága. A politikus alkatú rendező hazájában néhány éve nyílt levélben emelte fel hangját a televízióban elterjedt valóságshow-k ellen, amelyek az aláírók szerint a magánélet legintimebb szféráit bocsátják áruba, és beteges magatartásmintát népszerűsítenek.
