Belgrád óriási földalatti világa rejtélynek számít ma is a legtöbb ember számára, csak a szakemberek ismerik, és olyan lyukacsosnak tartják a sok földalatti járat miatt, mint amilyen az ementáli sajt.
A belgrádi Underground klubban az iszogatók közül csak néhányan tudják, hogy középkori tömegsír található a bár falai mellett. A város keresztény védői 1440-ben visszaverték a török megszállókat, mégpedig oly módon, hogy alagutakat ástak és óriási, puskaporral töltött aknákat robbantottak föl. A török holttestek a kőtörmelék alatt maradtak, s elzárták az egyik alagutat, amely csak méterekre van a bártól.Évszázadokon át a város támadói és védői alagutak óriási rendszerét ásták ki, erődöket, fegyvertároló helyeket, hadiszállásokat és bunkereket. Manapság csak alkalmi turisták, régészek vagy történészek tudnak Szerbia burjánzó fővárosának földalatti rejtett világról. "Ennek a világnak csak a töredékét, mintegy 15 kilométert fedeztünk és térképeztünk föl, ezzel épp csak a felszínt horzsoltuk" - mondta Vidoje Golubovic belgrádi történész, aki időnként túrákat vezet érdeklődőknek. Éppen egy évtizede, hogy a belgrádiak a földalatti alagutakban, bunkerekben húzták meg magukat a Koszovó miatti NATO-bombázások idején.
Belgrád több mint ezer éves történelmében kelták, rómaiak, hunok, szlávok, bizánciak, magyarok, ottomán törökök, szerbek, az Osztrák-Magyar Monarchia és a németek megpróbálták uralni a Száva és a Duna összefolyásánál fekvő, stratégiailag fontos helyet, mert Európa kapujának tartották. A földalatti Belgrád akkor kerül megvilágításba, amikor munkagépek néha megtörik a mészkőbarlangokat, téglafalakat, vízelvezető rendszereket, amelyeket még a római korban építettek a Balkánon. "Bárhol ás le valaki, előfordulhat, hogy beletalál egy alagútba. Belgrád olyan, mint az ementáli sajt" - mondta Golubovic.
A legtöbb alagút a II. világháború idején a német hadsereg hadiszállása volt, ahonnan a városra lehet látni, ma elhagyott és elzárt az emberek elől. "Erről a pontról a németek tökéletesen uralták a várost" - tette hozzá Golubovic. Néhány belgrádi II. világháborús veterán még ma is emlékszik Belgrád veszélyes földalatti világára. 1944. október 19-én a jugoszláv partizánok és a szovjet hadsereg elől menekülve a német katonák Belgrád központjában eltűntek egy épület belsejében. Belgrád hivatalosan 1944. október 20-án szabadult föl, de még hetekig német katonák bukkantak föl az alagutakból, sortüzeket adtak le, kézigránátot hajigáltak, majd ismét eltűntek.
Tavaly mintegy 50 ezer turista kereste föl Belgrádot, ám egyiküknek sem volt lehetősége arra, hogy lássa ezt a földalatti világot, de még a megerősített, biztonságos üregeket, a börtönt sem a Kalimegdán erőd alatt, pedig a Kalimegdán a város legismertebb látnivalója. A Kalimegdánt Andrea Cornaro és Nicolaus Doxat mérnök tervezte. A csillag formájú barokk erőd egy XVII. századi osztrák erőd, egy XIV. századi szerb és török bástya, valamint római kori falak keveréke. A Reuters tudósítója egy kis alagút fölfedezés közben Zimonyban (Zemun) - amely Belgrád északi részéhez tartozik - hajléktalanokra talált. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, télen is száraz alagutat ők lakják, néhány patkány és denevér társaságában.
