Míg a briteknek rockhajó jutott, addig nekünk a Balatonon keresztül-kasul hasító diszkó gőzös, melyen Baltimora Tarzanboy című diszkóhimnuszára táncoltak a Limara deo illatú lányok. A Rochajón – ahogy az a filmből is kiderül – remek számok szóltak, és nem Cherry Brandyt ittak a lányok, hanem inkább füveztek.

A mi kalózrádiónkat Szabad Európának hívták, és már az pszichotikus élményt jelentett, amikor megtudtuk, hogy 1956 valójában forradalom volt. Persze, volt egy kis Tinédzser randevú is, Cseke László rezidens DJ-vel, és mi ezzel tulajdonképpen 1989-ig be is értük. 

Az angoloknak viszont kevés volt 1966-ban a heti két óra rock and roll, amit a BBC nyomott, és vízre tették a Rockhajójukat, melyen egy afféle kalózrádió üzemelt. 

Erről szó ugyebár Richard Curtis filmje. És ha magaddal akarod vinni az élményt, akkor itt a Soundtrack, melynek jó esélye van, hogy afféle kult-filmzene CD legyen. Persze, magát a hajót nem viheted magaddal, sőt, hajót se olyan könnyű bérelni, viszont otthon lehet ringatózni a film ügyesen szerkesztett zenéjére. 

A dupla CD afféle küldetéstudatos gyűjtemény, sok olyan felvétel szerepel rajta, melyek nincsenek rajta a Best Of 1966 típusú Rider’s Digest-válogatásokon – ilyen például az Easybeats-től a Friday On My Mind pszichedelikus tekerése, vagy Cat Stevens Father And Son című kamaradarabja. Bár a film szigorúan 1966-os évhez kötődik, a szerkesztők afféle alternatív poptörténelmet állítottak össze, mert számos olyan felvétel található a válogatáson, mely később született az 1966-os évszámnál. 

Ott van például az 1968-as Eleonore a The Turtles-től, vagy a Judy In Disguise a John Fred & His Playboy Bandtől. De hogy ennél is vadabbat mondjuk, Bowie 1983-as Let’s Dance című dala is szerepel a lemezen, de van egy abszolút up to date sláger is, a 2009-es év Cola-lánya, Duffy is énekel rajta egy új dalt, a Stay With Me Baby című szerelmes könyörgőt. 

A 36 számot valójában Richard Curtis válogatta, a kedvenc dalait hallhatjuk, aki így jellemzi magát a kis előszóban: rendező, író és rajongó.
Persze, Curtis nem spórolja ki a bomba slágereket sem, ott van a The Kinks All Day And All Of The Night-ja, vagy a The Who My generation-je, vagy olyan andalító slágerek is helyet kaptak, mint az A Whier Shade Of Pale a Procol Harumtól. 

Ha férfi vagy, és a nőd kiakad azon, hogy reggelizés közben valami nyolcvanas évek eleji new wave-lemezzel fárasztod, vagy valami britpop cuccal akarod feldobni a cornflakes-érzést, nos, akkor kapd elő a The Boat That Rocked filmzenét, és hálából még a kutyát is leviszi helyetted. Mert valahogy a nők élnek-halnak a jó hatvanas évek válogatásokért. Hogy ennek mi az oka? Talán az, hogy szeretik, ha táncba viszik őket.