Érdekes tárgyak népesítik be azt a santiagói múzeumot, amelyet novemberben nyitnak meg a Pinochet-diktatúra (1973-1990) áldozatainak emlékére.
Csak néhány példa: egy fogoly levele, egy feljelentő névtelen levél, ellenzéki közlemények az eltűntekről, börtönben készült tárgyak, száműzöttek útlevelei, amely csak "kifelé" érvényesek."Az emlékezet és az emberi jogok múzeuma" anyagát az egykori áldozatok és hozzátartozóik adományozzák. Az első tárgyakat a napokban vette át Michelle Bachelet chilei államfő, akinek apja a rezsim egyik börtönében halt meg 1974-ben, és annak idejét őt magát is megkínozták.
"Senki sem tagadhatja, senki sem teheti semmissé az emberi jogsértések tragikus történetét Chilében. A relikviákkal és az elbeszélésekkel felelevenítjük azt a kort, hogy mindenkinek meglehessen a saját olvasata a múltról, és elgondolkodhasson arról, miként lehet együtt jobbá tenni életünket, hogy soha többé ne következhessen be hasonló tragédia" - jelentette ki az elnök a 17 évig tartó diktatúráról szólva, amelynek több mint 300 halottja és eltűntje volt, és legalább 28 ezer ember szenvedett el kínvallatásokat.
Michelle Bachelet maga is a múzeum rendelkezésére bocsátja néhai tábornok apja leveleit, aki az 1973-ban puccsal megdöntött és meggyilkolt Salvador Allende elnök köreihez tartozott. Az akkor egyetemista Michelle-t és anyját 1975-ben börtönözték be a hírhedt santiagói "Villa Grimaldiban", amelyet azóta emlékhellyé alakítottak át. A személyes emlékek mellett plakátok, archív sajtóanyagok, hivatalos jelentések és dokumentumfilmek is felidézik a diktatúra éveit.
A johannesburgi apartheid-múzeum és a washingtoni holokauszt-múzeum mintáját követő intézmény, amelynek építését tavaly decemberben kezdték el mintegy 20 millió dolláros költségvetéssel, üvegpalota lesz, hogy minél több legyen benne a fény a sötét évek kontrasztjaként.