Életének nyolcvanhetedik évében elhunyt a világ legnagyobb sarodművésze, az indiai Ali Akbar Khan. Nem most, még a múlt csütörtökön.
A The New York Times hétvégi jelentése szerint veseelégtelenség végzett vele a kaliforniai San Anselmóban lévő házában.Ali Akbar Khan - Ravi Shankar ugyancsak világhírű szitárvirtuóz sógora - olyan művészi szintre fejlesztette sarodtudását, hogy
Yehudi Menuhin "abszolút zseninek" és a "világ legnagyobb muzsikusának" nevezte őt. A zsidó hegedűművész és karmester volt az, akinek hívószavára az indiai zenész először utazott az Egyesült Államokba 1955-ben, hogy megismertesse hazája klasszikus zenéjét a nyugati világgal.
A sarod a szitár mellett a második legnépszerűbb indiai hangszer, az afgán rabab "leszármazottja". Kétezer évvel ezelőtt már hasonló formában létezett, ugyanolyan rezonánsokat és húrozatokat használtak fa fogólappal. Az egyetlen darab teakfából kifaragott sarod alsó részét kecskebőr fedi. 25 fémhúrja közül tíz játszóhúr; négy a dallamot, három a ritmust, a további három pedig a rága fő hangjait szólaltatja meg. A maradék 15 a megfelelő hangsorra hangolva rezonánsként működik. A húrkulcsok alatti fémgömb ugyancsak rezonáns szerepet tölt be, és a hangszer egyensúlyban tartását segíti. A húrokat kókuszdióból készült pengetővel szólaltatja meg a jobb kéz, míg a balkéz három ujjal - körömmel - fogja le a húrokat, alakítja a dallamot.