Az Audrey Tautou-val címszerepben készített Coco Chanelről szóló életrajzi film körülbelül ott ér véget, ahol egy szokványos életrajzi film kezdődne. Bizonyára sokan azért mennek el Anne Fontaine filmjére, hogy kifutókat, modelleket, a tervező által öltöztetett világsztárokat és főképp nagyon sok ruhát lássanak. Mindebből vajmi keveset mutat be a film, de amit helyette kapunk az is nagyon rendben van.

Persze, aki tud franciául, az sejtheti, hogy nem azt a korszakot mutatja majd be a film, amikor a Chanel már világhíres márkanév, hanem azt, hogy miként válik a sanyarú sorsú árva lányból különc önmegvalósító nő. (A Coco avant Chanel címet valahogy úgy fordíthatnánk, hogy Coco mielőtt Chanelé vált.)

A méltóságteljesen lassú tempójú film felvázolja azokat a fontos pillanatokat Chanel életéből, amelyek a divattervezés útjára vitték, de már semmit nem látunk abból, hogy hogy épül fel a nevével fémjelzett divathatalom, nem tér ki a film a Chanel életével kapcsolatban gyakran emlegetett Sztravinszkij-afférra (, amit Jan Konuen rendező idén egy külön filmben is feldolgozott), vagy a németek által megszállt Párizsban folytatott viszonyára egy náci tiszttel és az ezt követő kollaborációs vádakra, és megemlítésre sem kerül a Chanel 5 kikísérletezése sem.

A film nem egy kalandos életet, de még csak nem is a divat világát akarja bemutatni, hanem azt, hogy milyen cselekvési tere lehetett egy ambiciózus nőnek a 10-es, 20-as években, hogy mihez kezd egy számára elfogadhatatlan és értelmetlen konvenciókkal teli korban egy invenciózus nő, és hogy környezete mit kezd vele.

A bártáncosnőből, kitartottá, majd hobby-kalapkészítővé, végül független üzletasszonnyá váló Coco Chanel férfiakhoz fűződő viszonyán keresztül bemutatva kapunk egy nagyon árnyalt képet az akkori férfi-nő viszonyokról.

Festői képekben mutatja be a film Cocót, a dísztelen fekete estélyis lányt a fehér fűzős-fodros csodákba bugyolált nők között. A nadrágban lován vágtázó vagányt a szoknyában galoppozó úrihölgyek között.

Férfiak között nő, a nőkhöz (mármint az akkori nőtípushoz) képest túl férfias. Se nem prostituált, se nem cseléd, se nem feleség és még a haja is rövid. Ráadásul dolgozni akar. Mintha egy másik bolygóról jött volna. A férfiak nem tudnak mit kezdeni vele, a mulatós közegből őt kiemelő playboyt, Étienne Balsant ugyan elbűvöli különcsége, de képtelen igazi nőként kezelni, egyfajta látványosságként tartja maga mellett. Aki pedig bátorítja törekvéseit és elfogadja őt olyannak, amilyen -az angol származású , Arthur "Boy" Capel -, azt a végzet veszi el Chaneltől. Csak rövid ideig adatik meg neki a nagy szerelem, mintha az lenne a sorsa, hogy forradalmat írjon, konvenciókat töröljön el, új fejezetet nyisson a divat és a nők megítélésének történetében.

Audrey Tautou jó választás volt az elegáns forradalmár szerepére. Akik még mindig csak őzikeszemű, örök csitriként tudják csak elképzelni az egykori Amelie-t, azok számára ismét bebizonyítja a színésznő, hogy nagyon is sokféle arca van. A kamera számtalanszor elidőz Tautou arcán, amely megidézi a Coco Chanelről készült fényképeket, de persze jóval többről van szó, mint frizurával, sminkkel, megvilágítással kiemelt külső hasonlóságról. Magától értetődő egyszerűséggel alakítja Coco Chanelt, a felvágott nyelvű fruskát, a csendben szemlélődő, minden ingerre nyitott értelmiségi nőt, a határozott üzletasszonyt, az utánozhatatlan stílusú érett asszonyt. Jelenetről jelenetre ismerjük meg új arcait, de minden helyzetben sugárzik belőle az elegancia. Akkor is, ha kócosan férfi pizsamában olvas egy könyvet a kanapén, akkor is, ha megsértik, vagy megalázzák. 

Audrey Tautou tökéletesen megteremti a vásznon azt a körülményekkel dacoló, céljai felé türelemmel, ugyanakkor eltántoríthatatlanul haladó, kifinomult jelenséget, amilyennek Coco Chanelt elképzeljük. Aki ugyan cselekedeteivel sorra dönti le a tabukat, viselkedése mégis mindig kifogástalan.

Amilyen Chanel stílusa, olyan maga a film is. Hatásvadász jelenetek és képek nélkül, visszafogott, és átgondolt. Inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy megértsük, miért volt különleges az, amit Chanel véghezvitt, mintsem arra, hogy Coco Chanelről bővítsük lexikális tudásunkat, vagy hogy ámulatba ejtsen minket a divat és a luxus világának bemutatásával.