"Kelet az új Nyugat" - ez a mottója az Europe XXL elnevezésű összművészeti fesztiválnak, amelyet a berlini fal leomlásának huszadik évfordulója alkalmából rendez Lille városa. A hétvégén Budapest és Bukarest mutatkozott be.
A városban és a környező ötven településen március 14. és július 12. között a Kelet-Európával foglalkozó ötven állandó kiállítás mellett ötszáz programot - utcabálokat, gasztronómiai rendezvényeket, filmvetítéseket, színházi előadásokat, irodalmi és történelmi témájú beszélgetéseket - kínáló, 9 millió eurós költségvetésű rendezvénysorozat kiemelkedő eseményei az egy-egy főváros köré szerveződő tematikus hétvégék. A Berlinnel kezdődött sorozat ötödik meghívottja volt Budapest és Bukarest.
A fesztivál nem a múltba tekint, hanem Európa jövőjéről tesz fel kérdéseket. "A program összeállításakor olyan művészeket hívtunk meg, akik leginkább tükrözik munkájukban azt, hogy a kulturális hagyományokban nagyon erős kelet-európai régió kifejezetten modern fővárosai mennyire kreatívak és dinamikusak. Vendégeink a mai európai társadalom összetettségéről és sokszínűségéről beszélnek, de nem feltétlenül kedvező tükröt mutatnak fel és szembenézésre ösztönöznek" - hangsúlyozta Thierry Lesueur, a fesztivál művészeti vezetője.
A budapesti Katona József Színház és a Pintér Béla Társulat májusi nagy sikerű vendégszereplését követően a tematikus hétvége meghívottja a TÁP Színház volt. A húsz fős csapat a társulat három színész-rendezője, Vajdai Vilmos, Dömötör András és Schönberger Ádám vezetésével az egykori lille-i sörgyárból átalakított kulturális központban improvizációs alkotói műhelymunkát tartott múlt héten négy napon keresztül a munkáskerület francia lakóinak és helyi érdeklődőknek. Közülük többen a hétvégén bemutatott Labirintus című előadásban is szerepet kaptak.
A Sziget és a VOLT Fesztiválon rendszeresen játszott Egyperces Színház továbbfejlesztéseként a sörgyár 800 négyzetméteres területén kialakított labirintusszínházba a nézők egyesével lépnek be és 3 és fél perceként követik egymást, miután az előző látogató átlépett a következő jelenetbe. A 40 perces, egyszerre meghökkentő és szórakoztató "szellemvasútban" a néző aktív résztvevője a játéknak, amely életből vett konkrét szituációkon keresztül jól végiggondolt dramaturgiával valójában a haláltól az újjászületésig, az embernek önmagával való szembesülésén át egyfajta szimbolikus pokoljárás. Az érdeklődés óriási volt, esténként ötvenen mehettek végig a labirintusban, amelyet három órán át "működtettek" a tápszínházasok.
"A francia közönség sokkal felszabadultabb, mint a magyar. A szónak a legjobb értelmében szabad emberek. Otthon gyakrabban előfordul, hogy az emberek megsértődnek és provokációnak fogják fel az egészet. Itt viszont aki bejön, az érdeklődőbben és nyitottabban áll hozzá" - mondta az MTI-nek Lille-ben a társrendező Dömötör András.
Szombaton háromszázan tomboltak a Sziget Nighton az Aéronef klubban. A Franciaországban Tony Gatlif Gadjo Dilo című filmjének zenéje alapján már ismert, különleges hangú roma énekesnőt, Juhász Miczura Mónikát, azaz Mitsout a Zuboly, majd a Besh O Drom követte a koncerten, amely a franciák körében egyre népszerűbb Sziget Fesztivál beharangozója is volt egyben. Eközben a régi pályaudvaron DJ Palotai az elektronikus zene több ezer rajongóját hajnalig szórakoztatta.
Az állandó kiállítások közül az egyik legkülönlegesebb tárlat a régi postai épületből átalakított kiállítóhely Láthatlan határok című csoportos tárlata, amelyen több, mint hetven kortárs alkotó, köztük a magyar-francia Société Réaliste művészcsoport munkája is látható. A Gróf Ferenc és Jean-Baptise Naudy által elképzelt térképek közül az egyik azt mutatja be, hogy milyen is lenne Európa, ha valamennyi nemzet területi követelései teljesülnének. Egy másikon pedig az a 47 tiszavirág életű, XX. századi európai állam látható, amely nem sokkal kikiáltása után el is tűnt Európa térképről.
A lille-i Modern Művészetek Múzeumának Hypnos című, nagyszabású tárlata a XIX. század szellemidéző szeánszaitól a cseh spiritiszta rajzokon át a pszichoanalízis megjelenéséig és annak irodalmi, képzőművészeti és filmes hatásáig mutatja be a hipnózis, a spiritizmus, az öntudatlan, a félálombeli állapot és a felszabaduló tudatalatti fontos szerepét a XX. századi kelet-európai kultúrtörténetben.
A 350 művet bemutató kiállítás komoly teret szentel Freud magyar tanítványának, Ferenczi Sándornak, s a tárlókban ott vannak a Nyugat példányai, valamint József Attila, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit és Ady Endre kötetei is. A kiállításon láthatók továbbá Moholy-Nagy László, André Kertész, Brassai, Rónai Dénes, Féner Tamás, Kassák Lajos és Hantai Simon munkái. A témához kapcsolódóan pénteken Hegyi Lóránd, a Saint-Etienne-i Modern Művészetek Múzeumának igazgatója A marginalitás melankóliája és vitalitása címmel a szocialista rendszerben kialakult párhuzamos kultúra művészeti köreiről tartott előadást.
