Szent László három méter magas, egész alakos szobrát avatták fel a hétvégén a székelyföldi Csíkszépvízen.
Erdélyben a rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagy méretű szobrot. A csíkszépvízi Szent László-szobor néhány centiméterrel magasabb, mint a nemrégiben felavatott kolozsvári Márton Áron-szobor vagy a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre-szobor. Bocskay Vince példa nélkülinek nevezte, hogy egy alig másfélezer fős közösség, mint milyen a csíkszépvízi, hasonló méterű köztéri alkotást rendeljen. Ilyen munkát eddig csupán az ötvenezernél nagyobb lélekszámú, nagy gazdasági erővel rendelkező városok engedhettek meg maguknak.
"A szobor méreteit az adott tér méretei, a teret szegélyző épületek határozzák meg" - mondta a művész, hozzáfűzve, hogy így esett a választás a másfélszeres (szaknyelven "hatnegyedes") és a kétszeres életnagyság közötti méretre. Mint mondta, munka közben derül ki, hogy milyen méretek alakulnak ki. "Érzésből" dolgozik az ember fent az állványon vagy a létrán, de ha leszáll onnan, olykor rájön, hogy ami fent tökéletesnek tűnt, az lentről másként látszik - jegyezte meg a művész.
A szobrász eltért a közismert győri herma Szent László-ábrázolásától. A fej kidolgozásakor például két másik, kevésbé ismert hermát tekintett mintának. Dokumentumokra alapozva végzett előzetes tanulmányokat, minél több információt próbált összegyűjteni a lovagkirályról és koráról. Bocskay Vince elmondta: bár sok köztéri alkotása áll már Erdélyben és Magyarországon, mégis minden új szoborhoz úgy fog hozzá, mintha élete első munkája lenne. Így kisebb a veszélye annak, hogy sablonos, banális lesz a végeredmény - jegyezte meg a művész.
