A magyar-finn kapcsolatok reneszánszukat élik - hangsúlyozta Tarja Halonen finn köztársasági elnök a Néprajzi Múzeumban, ahol Sólyom Lászlóval együtt a (M)ilyenek a finnek? című kiállítást nyitotta meg.

A finn államfő - a magyar közönséget "kedves rokonokként" megszólítva - különleges jelentőséget tulajdonított annak, hogy az országa kultúrájával foglalkozó tárlatot éppen a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulóján nyithatja meg: "ez a nap ünnep egész Európa számára" - fogalmazott. Mint mondta, a magyar-finn kapcsolatok gyökerei mélyre nyúlnak vissza, és a közös EU-tagság nemhogy feloldotta volna ezeket, de reneszánszt hozott a kétoldalú viszonyban is. Kiemelte, hogy a két nép kapcsolatai nem csupán hivatalos szinten kiválóak, hanem a hétköznapokban, a civil szervezetek révén is erősek, amire bizonyíték a budapesti kiállítás is.

Tarja Halonen felhívta a figyelmet arra, hogy a másfél évig nyitva tartó tárlathoz a múzeum számos kísérőprogramot szervez, többek között rövidebb időszaki kiállításokat - legközelebb szeptemberben a finn dizájnról. "A finneket mindig nagyon érdekelte, mások hogyan látják őket, különösen távoli, de meleg szívű rokonaink" - fordult köszönettel a magyar szervezők felé.

Sólyom László kiemelte azt az "óriási teljesítményt", amit a finnek hosszú ideje nyújtanak, és amelynek köszönhetően "az iskolaügytől a technikai fejlődésig az élvonalba kerültek". A magyar államfő felidézte, először két évvel ezelőtt látogathatott el Finnországba, ekkor a helsinki Nemzeti Galéria XIX. századi realista festményeit megtekintve tudatosult benne, északi nyelvrokonaink évszázadokon keresztül mekkora küzdelmet vívtak a természettel. "Másrészt azt éreztem, ez a nép ki van békülve önmagával (...) és történelmével" - számolt be tapasztalatairól. Sólyom László nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy a Néprajzi Múzeum a magyar-finn kapcsolatokat ápolja, mert "kevés barátunk van, és ezeket meg kell becsülni" - fogalmazott.

A múzeum főigazgatója, Fejős Zoltán elmondta, a tárlat megrendezésében hármas ok vezette az általa vezetett intézményt: még sosem mutatták be külön kiállításon gazdag finn gyűjteményüket, a finnek a nyelvrokonaink, és nem utolsósorban a "érdemes odafigyelni rájuk, mert van mit tanulni tőlük". Mint megjegyezte, a hangsúlyt arra helyezték, hogy a modernizációval sikeresen megbirkózó finn kultúrát mutassák be. "Miként lehet a tradíciót és a modernitást összeegyeztetni? Ha végigkövetjük a kiállítást, érezhetjük: a +finn csoda+ a kettősség kibékítéséből fakad" - vélekedett a főigazgató, hozzátéve: a tárlat így a magyaroknak is segít szembesülni önképükkel, elgondolkodni jövőjükről.

A kiállítás megtekintése után a két köztársasági elnök rövid, kétoldalú megbeszélést folytatott. Mint Gulyás András, a magyar államfő külpolitikai főtanácsadója elmondta, a találkozón Sólyom László méltatta a nagyon gazdag finn-magyar kapcsolatokat, és emlékeztetett, hogy a közeljövőben a magyar miniszterelnök Helsinkibe látogat.

Tarja Halonen részletes tájékoztatást adott a balti stratégiáról: ez Magyarország számára azért érdekes, mert egy hasonló Duna-stratégia előkészítése van folyamatban a spanyol-belga-magyar EU-elnökség idejére - közölte Gulyás András.