Európai klasszikus zenészek palesztin és izraeli kollégáik kíséretében koncerteztek júniusban Jeruzsálem-szerte, az eklektikus zenei fesztivál a híd szerepét kívánja betölteni a megosztott városban.
Az immár negyedik éve megrendezett Sounding Jerusalem (Zengő Jeruzsálem) fesztivál (www.soundingjerusalem.com) látogatói Brahms, Brahms és Bach műveit hallgathatták az Óvárosban, Mozart- és Mendelssohn-kompozíciókat a keresztes lovagok templomában egy izraeli arab faluban, valamint Beethoven fuvolaműveit egy ciszjordániai ősi erőd falai között. A vasárnap este látványos naplementei programmal záruló koncertsorozat több előadásán részt vettek helyi előadóművészek is.„Megpróbáljuk lebontani a falakat” – mondta a fesztivál művészeti igazgatója, a 35 éves osztrák csellista, Oskar Huetter, amikor szerdán az al-Aksa mecset középkori udvarán egy hagyományos arab pengetős hangszert, az údot is megszólaltató szextett koncertjére készült.
„Szeretnénk az embereket kissé zavarba ejteni. Tegyék csak fel maguknak a kérdést, ez valóban az ellenségem zenéje?” – tette hozzá Huetter, aki 2006-ban az ingyenes koncertsorozatot elindította, és aki jövőre osztrák, német és más európai állami kulturális alapítványok támogatására is számít.
A fellépők között olyan neves együttesek és művészek vannak, mint a spanyolországi Casals Vonósnégyes, a Bécsi Artis Kvartett, Michel Lethiec francia klarinétművész és Paul Gulda osztrák zongoraművész.
A szerdai hangversenyen a jeruzsálemi óváros négy negyedének zenéjét szólaltatták meg: Bachot a keresztényeknek, arab klasszikus áriákat a muzulmánoknak, európai és izraeli, valamint örmény dallamokat. Az előadás elbűvölte a mintegy százfős, Jeruzsálem modern részéből érkezett zsidó és arab hallgatóságot, akik az Óvárosban uralkodó feszültség ellenére eljöttek a zenei élvezeteknek áldozni.
A tizenkilenc koncert után a látványos vasárnap esti óvárosi záróhangversenyen mintegy 40 európai és közel-keleti rézfúvós ad elő egy külön erre az alkalomra komponált zeneművet. „Olyat akarunk teremteni, amely egyik oldalnak sem kizárólagosan a sajátja” – így Huetter.
A fesztivál eszméjét nem volt mindig könnyű megvalósítani: egyszer Jeruzsálem zsidó felében, egyszer pedig a palesztin Ciszjordániában kellett megszakítani az előadást. Bár a hallgatók főként vagy arabok vagy zsidók, attól függően, hogy Jeruzsálem melyik részében koncerteznek éppen, Huetter meg van győződve arról, hogy a koncertlátogatók tudatában vannak: olyan fesztiválon vesznek részt, amely túl kíván lépni a megosztottságon.
Taizir Eliasz lantművész, az arab zene egyik kiemelkedő izraeli előadója fellépése előtt hangsúlyozta: „Nagyszerű, hogy különböző kultúrájú zenészek játszanak együtt… Ez jelképes értékű országunk számára”.
