A hadvezér, művészetpártoló és szerző Esterházy Pál herceg korát mutatja be dombóvári tárgyi emlékeken keresztül a Dombóvári Helytörténeti Múzeum új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig látható a múzeum Szepessy-termében.
A "Dombóvári kapitánnak írni köll" című munka szerzője, Kelcz Mihály a török kiűzése után a területre szemet vető Esterházy Pál nádornak (1635-1713) adott részletes leírást Dombó váráról, a környék népességéről, gazdaságáról.
A múzeum az 1692-ben írt jelentésbe zárt múltat bontja ki, eleveníti meg rekonstruálva korabeli tárgyi eszközöket, felidézve a herceg alakját - tette hozzá a múzeológus.
A kiállításon a leírás is olvasható, merített papírra készített másolatban. A számvevő ebben arra hívja fel a nádor figyelmét - erre utal a cím -, hogy a vidéken akkor élő rác népesség vezetőjét, Bedekovics Kristóf kapitányt vegye rá arra, hogy a népcsoport maradjon továbbra is Dombóvár környékén.
Kriston Vízi József megjegyezte, hogy a török hódítókkal érkező, katonai feladatokat vállaló rácoknak akkor már második, harmadik generációja élt itt. Mohamedán vallásúak voltak, de a magyar nyelvet elsajátították.
A múzeológus felhívta a figyelmet: a tárlat több rác vonatkozású leletet is felvonultat az épülő dombóvári Aldi áruház helyén még folyamatban lévő ásatás anyagából. A területen a szerb népcsoporttól származó archaikus cserépbogrács, halászathoz használt nehezékek kerültek elő. A 18. század fordulóját idézik a tárlókban látható Lipót korabeli pénzérmék, pecsétgyűrűk, és érdekességként egy olyan gomb, amelyet fűszertárolóként is használtak.
Ugyancsak másolatban Esterházy Pál költeményeit és a Harmonia Caelestis című, ötven zeneművet tartalmazó szerzeményének kottáit is forgathatja a közönség, a nyitvatartás alatt pedig a nádor szerzeményei szólnak a Capella Savaria feldolgozásában.
A kiállítás ízelítőt ad a Dombóvár közelében elpusztult, középkori Ábrahám település ciszterci kolostoránál még szintén folyamatban lévő feltárásból. A leletek közül a kolostor gótikus rózsaablakának záróköve és faragott párkányköveinek darabjai, valamint a kolostorhoz tartozó malom kövei láthatók a múzeumban.
