Valószínűleg sohasem lesz többé zenésznek világszerte annyi csodálója, mint amennyi Michael Jacksonnak volt és van; az iPodok és a tévés tehetségkutató show-k korára a popsztár fogalma gyökeresen megváltozott.
"Michael Jackson nem csupán a pop királya, hanem egyben a pop utolsó királya is" - idézte a Momus művésznevet viselő Nick Currie skót dalszerzőt és írót a hírügynökség jelentése. Momus szerint a digitális kultúra terjedése a zenei fogyasztókat kisebb célcsoportokra tördelte. Emellett úgy vélte, Jackson olyan ritka sokszínű tehetség volt, hogy sok időnek kell eltelnie, amíg megint születik hozzá fogható.
Michael Jackson feltűnése előtt már küszködött a zeneipar, ám az 1982-ben kiadott Thriller megtermékenyítő hatással volt rá, és fellendítette a CD-k, valamint a zenés videók iránti igényt - fogalmazott Scott Plagenhoef, a chicagói Pitchfork online zenei magazin főszerkesztője. Ő is úgy értékelte, hogy manapság a "kábel- és műholdas televíziók, DVD-k és videójátékok egyszerűen túl sokféle szórakozási lehetőséget kínálnak, és a zene már nem tölt be központi szerepet az ifjúság életében, illetve a popkultúrában".
Az American Idol- vagy Pop Idol-féle nagy nézettségű tévés tehetségkutatók, valamint ezek nemzetközi változatai olyan szinten "demokratizálták" a zenét, hogy már a közönség dönthet róla, kiből lesz sztár. "Kevesebb a rejtély, és a misztikum a popsztárok közül, mint Michael Jackson fénykorában" - fejtegette Plagenhoef.
A zeneiparral foglalkozó Jerry Del Collino professzor viszont úgy vélekedett, hogy a világ mindig kitermeli a maga sztárjait - legfeljebb ma már másképp kell meghatározni őket. Mint mondta, lehet, hogy többé már senki sem fog 750 millió albumot eladni, de hát ez nem is lehetséges, amikor a rajongók ingyen is letölthetik a számokat.
"Ha a Thriller Michael Jacksonja visszatérne a halálból, nem lenne képes eladni a CD-it, mert annak az időnek már vége" - szögezte le a professzor. Hozzátette: a lemezek halottak, a CD-k halottak, a legális letöltés pedig haldoklik. Ezektől eltekintve persze lehet újabb Michael Jackson; Jerry Del Collino azt jósolta, hogy a következő szupersztár egy olyan közösségi portálról fog felemelkedni, mint a Facebook vagy a MySpace.
Momus épp az ellenkezőjét gondolja: szerinte a közösségi hálózatok ellenkezőleg hatnak. A hatvanas évekhez térünk vissza, amikor - ahogy azt Pierre Bourdieu francia szociológus annak idején leírta - a fehérgallérosok a klasszikus zenéhez vonzódtak, míg a kétkezi munkások az olcsó popzenét hallgatták.
Évtizedekkel később a posztmodern fogyasztói kultúrában úgy alakult, hogy a diplomások "intelligensen", a képzetlenebbek pedig "szenvedéllyel" beszélnek Michael Jacksonról, de végül is mindenki róla beszél - érvelt Momus. A közösségi hálózatok azonban szerinte gátolják a különböző ízlésű csoportok közötti interakciót: "a különböző társadalmi csoportoknak megint zavaróan különböző kultúrája alakul ki", és visszazuhanunk a Bourdieu által leírt kulturális közegbe.
