Pécs után az észt főváros, Tallinn lesz Európa egyik "kulturális fővárosa" (EKF). Bár a válság behatárolja az anyagi lehetőségeket, ők ezt széles összefogással ellensúlyozzák, hogy az egykori Hanza-város büszkén mutatkozhasson be.
"A helyzet ma Európa-szerte ugyanaz, és aki állami pénzekből tervez, nem beszélhet biztos költségvetésről" - mondta Mikko Fritze, a szervezéssel megbízott Tallinn 2011 Alapítvány igazgatója. Az eredeti, 2006-os elképzelések 36 millió euróra - mintegy tízmilliárd forintra - szabták Tallinn "kulturális fővárosi" büdzséjét. Az összeg harmadát az Európai Unió és más külső felek adták volna, egy másik harmadát a város, a fennmaradó részt pedig az észt állam. "Jelenleg azonban csak a főváros 12 millió eurójára van garanciánk. A kormány most 5-6 milliót ígér, de ez az összeg bármikor tovább csökkenhet" - közölte Fritze.A szponzori támogatásokkal kifejezetten rosszul állnak, a cégek régi kapcsolataikat ápolják, új pénzek nem elérhetőek. Mindehhez hozzátartozik, hogy amikor az első kalkulációk készültek, az észt GDP még 10 százalék fölötti növekedést mutatott, míg az idei első negyedévben 15,6 százalékkal esett vissza éves összevetésben.
Ilyen feltételek mellett az alapítvány irodája is szerénységet mutat: a jókora belvárosi lakást a legalapvetőbb szinten újították csak fel, a falakat egy novellás kötet felvágatlan íveivel tapétázták, a folyosón falnak támasztott bringák árulkodnak az alig 15 fős fiatal stáb közlekedési szokásairól.
"A beruházásokra szánt büdzsével nem mi rendelkezünk" - tisztázta a 45 éves igazgató, aki sokáig a tallinni Goethe Intézetet vezette, s uruguayi kiküldetésből csábították haza főszervezőnek.
Hangsúlyozta, hogy 2011-re új életet szeretnének önteni Tallinn tengerparti részeibe, mivel a gyönyörű óvárost elvágták a vízparttól a szovjet időkben épült ipari és haditengerészeti létesítmények. Egy, az 1900-as évek elején épült erőműépület átalakításával nagy kulturális központot hoznak létre a parton. Ez az egyik meghatározó helyszíne lesz a programnak, bár lehet, hogy csak részben tudják majd birtokba venni. Még idén elkészül a belvárosi találkozóhely az óváros egyik bejáratánál, itt áll majd az észt szabadság emlékműve is, egy üvegobeliszk. Korszerűsítik a híres tallinni Dalfesztivál színpadát. Emellett készül egy döntően magánberuházásból épülő konferenciaközpont - ez lehet majd a megnyitó helyszíne. A korábbi tervekből sok mást el kellett hagyni.
"Alig másfél évünk van hátra" - tért át Mikko Fritze a szervezésre. Megálmodtak egy 2-3 napos tengerparti fesztivált - ilyen még nem volt Észtországban - régi hajók felvonulásával, vitorlásversenyekkel. A nagy dobások közé tartozik, hogy 2012-ről előre hozták a következő dalfesztivált.
"Ilyenkor százezrek jönnek el, hogy meghallgassák, amint másik harmincezer ember együtt énekel. Ez első hallásra hátborzongató dolognak tűnik, de nem az. Inkább kapocs minden új és régi dolog között, a felmutatása annak, hogyan lehet a szabadságért harcolni a tradíciók felhasználásával - idézte fel azt a szerepet, amelyet a dalfesztivál a Szovjetuniótól való elszakadás idején játszott. - Négy vidéki fesztivál szerveződik egyidejűleg. Pénzzel nem tudjuk őket segíteni, de együttműködünk abban, hogy rájuk is figyelem vetüljön. Megrendezzük a hagyományos tallinni Birgitta opera-, tánc- és zenefesztivált, é azt reméljük, hogy 2011-ben svéd, finn vagy orosz fellépői is lehetnek. Vagyis fel akarunk futtatni már meglévő dolgokat".