Haditechnikai fortélyokkal is megismerkedhetnek a Szondi Várjátékok résztvevői szombaton a Nógrád megyei Drégelypalánk középkori váránál - mondta Pásztor Ildikó, a helyi művelődési ház igazgatója.
A hollókői Szent László Vitézeinek viselet- és fegyverbemutatójával kezdődik a program, melyet ostromjáték követ. A vitézek élő történelemórán ismertetik a török kori szokásokat, törvényeket, erkölcsöket, és ízelítőt adnak a haditechnika fortélyaiból is. Középkori zenével szórakoztatja a látogatókat az Igricek együttes, Lázár Attila bábművész a bábelőadás mellett hangszerbemutatót is tart. Drégely várát Teszáry Károly, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatja be az érdeklődőknek.
Délután a vár alatti Schaffer-kúti tisztáson folytatódik a bajvívás és mulatság. Had- és kultúrtörténeti bemutatót tart az Egri Vitézlő Oskola és a Szent László Lovagrend, a történeti játékok keretében megválasztják a várkapitányt is. A Rétsági Árpád Egylet íjászbemutatója mellett lesz kézműves kirakodóvásár, középkori játszóház és életmódsátor. A Nomád-tábor területén kétóránként szerveznek vezetett túrát, amelynek résztvevői megnézhetik a természeti és helytörténeti értékeket, de kipróbálhatják az íjászkodást is.
Drégely várának történelmi jelentősége a török betörésekhez köthető. Esztergom és Nógrád eleste után Várday Pál érsek a jobbágy származású Szondi Györgyöt nevezte ki a rossz állapotú vár parancsnokává. 1552. július 6-án Ali pasa 12-14 ezer fős hadseregével érkezett meg a vár alatti fennsíkra. Szondi György és katonái négy napon át védekeztek elszánt bátorsággal a túlerő ellen. Ezt a harcot énekelte meg a Szondy két apródja című költeményben Arany János.
