1996 óta minden évben, így idén is bográccsal és nyers hallal felszerelkezett emberek lepik el Baja belvárosát július második hétvégéjén. Baja tehát nemcsak az EFOTT-ról híres, hanem a többnapos halas rendezvényről is, ahol egyébként lesz rönkhajító mulatság, meg Dévényi Tibi bácsi is.
A Bajai Halfőző Fesztiválon a halfőzők, de a turisták és a nézelődők is négy napon keresztül mulathatnak július 9-12. között.A szervezők már most felszólítják a szakácsokat, mindenki időben foglalja el főzőhelyét: összesen kétezer halszakértő főzheti meg saját bográcsos halvacsoráját.
A halfőzés mellett természetesen helyben le is mozoghatjuk a magunkba tömött kalóriákat, és számos program közül választhatunk; egyrészt lesz sok-sok koncert - világzenei kavalkádra készüljünk. Salsa show, Váradi Roma Café, No Thanx és Groovehouse is lesz, nem utolsó sorban pedig megismerhetjük a Pálinka Lovagrendet, ha esetleg szomjasak lennénk, ők biztosan tudnak majd segíteni. Aztán hajnali 5 óráig egy open-air bulival lazíthatunk, vagy épp Dévényi Tibi bácsival mulatozhatunk. Ehetünk továbbá halas rétest, mindeközben kvízjátékok is lesznek, no és le ne maradjunk Nagy Bandó András könyvbemutatójáról! A Kézműves udvar vendége Balázsics Anett a III. Bajai Utcazenész Fesztivál közönségdíjazottja lesz.
Július 9-én, csütörtökön a Bajai Horgász Egyesület 10 mázsa méretes pontyot és 10 db számozott kapitális pontyot telepít a Sugovicába. Aki az első három legnagyobbat ezek közül kifogja, díjazásban részesül a halászparti horgászboltban! Július 9-11 között rendezik meg a Meridian Baja III. Pénzdíjas Öregfiúk Focitornát, Július 10-én pedig a VIII. Délhús Éjszakai Streetball Gálát.
Július 10-én, pénteken vehetünk részt a Fiskars "Be a Man!" Rönkhasító Versenyen: jelentkezz, és mutasd meg, ki az úr a rönkhasításban! Az első helyezett kap egy nagy hasítófejszét és egy késblokkot.
Július 10-12 között pedig megnézhetjük Pump Károly „Bajai halászlev(el)ek” című fotókiállítását.
Baja
A Budapesttől 167 kilométerre délre található város a legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.
A város legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.
Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban fontos erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően nőtt meg ismét.
A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került.
Baját pestisjárvány, árvíz és tűzvész is pusztította.
Az I. világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt tartott rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok közel három évig nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. A II. világháborút követően, 1945-től Bács-Kiskun megye 1950-es létrehozásáig újra megyeszékhely volt.
Érdekességek
A belváros két templomában, a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente nyolc alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti igazgatója Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája.
Baján számos egyéb érdekességet találunk, így a Nagy István Képtárat, a Szentháromság teret, a Bunyevác Tájházat, az Éber Emlékházat valamint a Ferences templomot és kosotort.
A Bajai Halászlé
Míg a Közép – Duna vidékén a híres halászlevet metélt tésztával készítik, addig a Duna alsó szakaszán savanyított lével szeretik. A Balaton mellékén a leveses, de kevésbé fűszeres ételről értekeznek a receptek, míg a tiszainál a hal íze és szilárdsága a lényeg.
A hazai halászlének tehát két fő iránya van: a tiszai és a dunai. Mindkét halászlé más, ezért legtöbb étterem étlapján feltüntetik, hogy tiszai vagy dunai halászléről van szó.
A halászlé elnevezés egyébként a halászoktól ered, a múlt század eleje óta fokozatosan terjedt el, és vált ismertté. Elfoglalta helyét a halászcsárdákban, vendéglőkben, s szinte minden család asztalán.
Hogyan jutunk oda?
Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton. A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.
Kinek ajánljuk?
Főzőzseniknek, halszakértőknek, hasukat kedvelőknek.
Hol szálljunk meg?
Szállást az itthon.hu oldalon találunk.