Tizenegymillió évvel ezelőtt született az Amazonas, amely jelenlegi medrében "mindössze" 2,4 millió éve folyik - derült ki a legutóbbi nemzetközi földtani kutatásnak köszönhetően.
Mostanáig az Amazonas hordalékkúpja, a tengerfenéken, a kontinenslábon elhelyezkedő 10 kilométer vastagságú, a folyó torkolata közelében keletkezett üledékrétege túl keménynek bizonyult, hogy furatokat mélyítsenek benne. Még az óceáni mélyfúró program (Ocean Drilling Program) keretében is csupán a réteg kis részén tudtak áthatolni.
A Petrobas eszközeivel viszont most sikerült két furatot mélyíteni, ezek közül az egyik a tengerfenék alá megy 4,5 kilométer mélységben. A furatokból nyert üledékminta elemzése révén sikerül bepillantást nyerni az Amazonas múltjába.
E vizsgálat előtt a tudósok nem ismerték a folyó pontos korát. A kutatás gyarapítja a dél-amerikai kontinensre vonatkozó paleográfiai (ősföldrajzi) ismereteket, ahogy adatokat szolgáltat az Amazonas és az Atlanti-óceán partvidéki vízi élővilágának evolúciójáról. Az idők során a folyók hordalékából képződött üledék ugyanis sok mindent elárul a korabeli éghajlatról, a térség élővilágról és földrajzáról.
Az Amazonas a Föld legbővízűbb folyama és egyike a világ két leghosszabb folyójának. A 6296 km hosszú folyó Peru belsejéből kiindulva Brazílián keresztül haladva ömlik az Atlanti-óceánba az Egyenlítőnél. A folyam rendelkezik a legnagyobb, 7 millió 180 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területtel a világon. Az Amazonason folyik le a legtöbb víz - több, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötödét szállítja. Az esős évszakban másodpercenként 184 ezer köbméter vizet juttat az Atlanti-óceánba, átlagosan a vízhozama pedig 110 000 köbméter másodpercenként.
Ahol a folyó az óceánba ömlik, a parttól még 150 kilométeres távolságban is a tenger sótartalma jelentősen alacsonyabb.
