Moby Wait for Me című lemezével az asztalunkra tett egy hatalmas adag életuntságot, ezt megfűszerezte némi unalommal, plusz tett hozzá egy csipetnyi reményvesztettséget; a Balaton Soundon is fellépő kopasz muzsikus tökéletest alkotott. Kérdés, a balatoni buli után kinek lesz még vajon kedve élni.
A 16 dalt tartalmazó lemezről már volt szerencsénk megismerni a Pale Horses című dalt, ami valóban a lemez néhány kiválóságai közé sorolható - akad egy-két gyöngyszem a minimál-ambient albumon.Moby többször is ígérgetett ezt-azt a készülő lemez hangulatáról előzetesen, és bizony be is tartotta az összeset; lám, nem is tudtuk, hogy a "Why Does My Heart Feel So Bad?" után még mélyebb depresszióba tud süllyedi a kopasz zenész.
Bizony hogy tudott, nagyon is, és ehhez több segítője is akadt, mint például a lemezen éneklő Amelia Zirin Brown, némi zongorajáték, kevéske kísérteties gyermekkórus, zajok és zörejek, no és a végletekig lemondó és reményvesztett szövegek.
"A felvétel befejezése után túl sterilnek találtam a dalt, ezért egy öreg szalagosmagnóra vettem fel a vokált. Azt akartam, hogy a dal úgy hangozzon, mintha 50 évet visszamentünk volna az időben. Azt szerettem volna, hogy az énekhang régi korokat idézzen, de a ma emberéhez is szóljon" - mondta. "Amelia egy 20 dolláros mikrofononnal, fejhallgató nélkül énekelte fel a Pale Horses-t"- tette hozzá Moby egy interjúban.
A lemez itt-ott tényleg régi korokat idéz, de igazából nem ez az első, ami az embernek azonnal eszébe jut. Az tény: a régi mélabús Moby-világ ott rejtőzik minden hang mögött, csak egyszerűen még szomorúbb az egész. Ahogyan a Pale Horses-t Amelia végtelen nagy szomorúsággal, elkeseredettséggel énekli, amitől az embernek elmegy a kedve az élettől is, úgy már a lemez első dala (Division) is emlékeztet arra, hogy jobb, ha az ember hamar odakészíti a borotvapengét, de legalább egy üveg vodkát.
A Pale Horses című kislemezen is megjelenő dalt megelőzően a Shot In The Back Of The Head című szám is nyilvánosságot kapott Moby honlapján, nem véletlenül, mivel Moby megtalálta a tökéletes partnert, David Lynch-et, aki egy nagyon komor és komoly videóklipet készített a dalhoz:
Moby tehát ebben a nagyon jó: tökéletes körítés, profi szakemberek és munkakapcsolatok, tehetséges barátok, professzionalizmus a vizuális-effektes-grafikus szakmából és nem utolsó sorban zseniális ötletek mind a saját fejéből, mind a haveroktól. Ezt tükrözi Moby oldala is, ahol megint nagyon helyes, ugyanakkor magányos és bánatos kis figurákkal találkozhatunk.
Diszkográfia
1992 Moby1993 Ambient
1995 Everything Is Wrong
1996 Animal Rights
1999 Play
2002 18
2005 Hotel
2008 Last Night
2009 Wait for Me
És visszatérve a lemezhez; amilyen hangulatot kapott az ominózus videóklip, olyan hangulatot varázsol lejátszónkba, szobánkba, fejünkbe is Moby. Aktív tevékenységet nem, inkább merengést, töprengést tervezzünk a 16 dal meghallgatásához, mivel leginkább szépnek és elgondolkodtatónak nevezhető az, amit Moby csinál, és amit énekesnői produkálnak: a Walk With Me elhaló, szenvelgő éneke után többször is találkozunk a közönnyel, unalommal és reményvesztettséggel.
Moby ráadásul elindult a zajok, zörejek világába is, így a Stock Radio csupán egy egyperces búgás, ami után egy nagyon monoton dallal, benne Moby énekével folytathatjuk a szomorkodást (Mistake). Persze azért akad reményteljesebb pillanat is, meg például tengerpart-hangulatot idéző dal (Scream Pilots) is. Ám akkor sem mondhatjuk, hogy a Wait for Me kifejezetten változatos lenne - hiszen a cél a lelombozás és az élet értelmének totális hiánya - vagyis, hogy ha a nagy kérdésre eddig kerestük a választ, mostantól már nem is akarjuk majd tudni.
A kiemelkedőbb alkotások (Hope Is Gone, Ghost Return, Wait for me, Pale Horses, Shot In The Back Of The Head) uralják az egész lemezt, ezáltal a lényegtelenebb elemeken hamar átsiklunk. A hangzásvilágában a hatvanas évek atmoszférája ritkán köszön ránk (bár állítólag ez volt a terv), ellenben felismerhetőek a két jóbarát, (Sigur Ros, Throbbing Gristle, M83 ) munkájának jellegzetességei; végeredményben egy csendes, befordós és nagyon jó lemez ez, csak meg kell találni a megfelelő pillanatot, hangulatot hozzá.
Moby-t július 12-én láthatja a magyar közönség Zamárdiban, a Balaton Soundon.