1996-tól rendezik meg "Végvári Vigasságok Egerben" címmel az egri várjátékokat. A fesztivál során tradicionális mesterségeket folytató kézművesek kínálják portékájukat és mutatják be a szakma "mesterfogásait" az érdeklődőknek.
A zene és a táncok elengedhetetlen részei a történelmi hangulatnak. Ebben a műfajban nemcsak a magyar, hanem más népek zenei hagyományaiból is ízelítőt kapnak a vendégek. A bécsi udvari táncoktól a keleti hastáncig, a reneszánsz hangszeres muzsikától a török udvari és népzenén át az ír, skót, walesi hárfamuzsikáig széles repertoárt láthatnak, hallhatnak, melyek igazi csemegét jelentenek minden korosztálynak.
A várjátékok alatt három országos verseny is zajlik minden évben. Az egyik a történelmi íjászverseny, ahol kategóriánként több látványosan kiépített pályán mérik össze tudásukat a jelentkezők hagyományos fegyverekkel és korhű öltözetben. A másik a bástyamászó-verseny: itt képzett sziklamászók és amatőrök, minél rövidebb idő alatt igyekeznek felmászni a Dobó-bástyán.
A harmadik fontos verseny a katonai hagyományőrző csoportok találkozója és versenye lesz. A legsikeresebb műfajok minden évben helyet kapnak a fesztiválon.
A várjáték 1999-től kezdődően történelmi karaktert kapott: egy-egy történelmi korszak, esemény hangsúlyozottan jelenik meg a fesztivál során. A XVII. században épült egri minaretből -a program részeként- müezzin imára hívó éneke hangzott fel. A török zene és hastánc mellett részesei lehettünk a vár török kori mindennapjainak is, s mindenki ízlése szerint megkóstolhatta a török étel- és italkülönlegességeket. Nem lesz ez idén sem másképpen.
Eger
Eger Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő építmány maga az Egri Vár, ám a látványosságok és jellegzetességek sora nagyon hosszú: a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik Eger - az Egri Bikavér a külföldi piacon is ismert.
A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az „éger(fa)” elnevezésből származik, hiszen a környező területeken még ma is valóban sok égeres található - ezen elmélet tagadói szerint az éger kapcsolat nem lehetséges, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (például Zalaegerszeg), vagy annak más formája, így Grád vagy Győr.
Magyarország három részre szakadása idején Eger már fontos végvár volt. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár csaknem 2100 védője ( nők és gyerekek egyaránt) 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi Géza 200.000-re saccolt némi túlzással, bár a későbbi történetírás is 80.000 fősnek írja le a török sereget. A mai történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40.000 katonát számolhattak összesen. Az ostrom története Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből ismert.
1596-ban a török ismét ostrom alá vette Egert. Néhány hét után - elsősorban azért, mert III. Miksa osztrák főherceg, bár hadseregével a közelben táborozott, mégsem volt hajlandó a védők segítségére sietni - sikerült is elfoglalnia a várost, és egészen 1687. december 17-éig maradt a vár török uralom alatt.
A 19. század óriási katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, így a parlamentben kérvényezte, nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, azonban nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 ember halt bele a kolerajárványba.
Eger lakói többen is részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára.
Az 1878. augusztus 30-án és 31-én újabb katasztrófával kellett a lakosoknak szembenézniük: a pusztító árvíz vízszintjét 17 tábla jelezte városszerte. Ezek többsége még ma is látható. Az áradás egy hatalmas bükki felhőszakadás miatt zúdult a városra, ami miatt a települést átszelő Eger-patak is kilépett a medréből. Az árvíz következményeként 10 ember lelte halálát, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és háziállatok százai fulladtak meg. A legsúlyosabb károk a belvárost érték, ahol 4,63 méter és 1,5 méter közötti volt a víz magassága.
Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, 1925-től újra nagy építkezésekbe fogtak, és az Egri csillagok népszerűsége okán megkezdték a vár régészeti ásatásait is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek: részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomás épületét és felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok rövid közelharc után november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, ennek következtében 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 pedig megsebesült.
A második világháború után újabb építkezések következtek: a 70-es évektől kezdve egymás után épült meg a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Megépült a nagy Dobó téri áruház és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat.
Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda, illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is megfertőtre a plázaépítés, és megnyitotta kapuit Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.
A Líceum, a Bazilika, a Dobó tér, a Szent Antal (Minorita) templom, az Egri minaret (török kori), az Egri Képtár azonban sokkal fontosabb látnivalók a plázáknál, ahogyan a Szépasszonyvölgy is. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
A Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is gyógycélokat szolgál. Radonos víze Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel.
Érdekességek
Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelyről a Marson krátert neveztek el (Paks, Bak, Kalocsa és Igal mellett), valamint létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is. Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré, és itt forgatták a Báthory című filmet 2008-ban.
A Líceum
Hogyan jutunk oda?
Vonatok a keletiből indulnak, autóval az M3-as autópályán jutunk oda.
Hol szálljunk meg?
Szállások az itthon.hu-n találhatók.
Program
2009. július 16. csütörtök
18.00 Ünnepélyes megnyitó a Dobó téren, majd ezt követően jelmezes felvonulás a várba.
Az ünnepélyes megnyitó folytatása a Gótikus Palota előtt.
2009. július 17. péntek
10.00 Középkori táncok a színpadon – III. Béla Lovagrend
10.20 Az egri nők hőstetteinek mustrája – Fehérvári Csepűrágók előadása a
csorgókútnál
10.30 Reneszánsz zene a színpadon – Tabulatúra Régizene Együttes
11.00 Mutatványosok a színpadon – Mare Temporis Alapítvány
11.20 Bajvívás a színpadon – Fekete Hollók Rendje
11.30 Udvari mulatságok a színpadon– Corona Hungarica Lovagi Hagyományokért
Alapítvány
12.15 Középkori táncok a színpadon – Károly Róbert Egyesület
12.30 Fegyverzet bemutató a színpadon – Debreczeni Aranykeresztes Lovagok
Egyesülete
12.50 Vívóbemutató a színpadon – III. Béla Lovagrend
13.00 Angyaltánc a színpadon– Aamina Náda
13.20 Mutatványosok a színpadon – Corona Hungarica Lovagi Hagyományokért
Alapítvány
13.30 Zászlóforgatók a Gótikus Palota előttt– Corona Hungarica
20 és 21 órától fáklyás kazamatavezetés
2009. július 18. szombat
Országos Szittyatalálkozó és verseny
9 órától regisztráció a Palota előtt
10.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
10.15 Megnyitó az Ágyúdombon
10.30 Íjászverseny 10 pályán
11.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
11.00 Középkori táncok a színpadon – III. Béla Lovagrend
11.20 Bajvívás bemutató a színpadon – Fekete Hollók Rendje
11.30 Középkori ruhabemutató a színpadon – Matthias Rex
12.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
12.00 Udvari mulatságok a színpadon - Corona Hungarica
12.45 Angyaltánc a színpadon – Aamina Náda
13.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
13.00 Vívóbemutató a színpadon – III. Béla Lovagrend
13.15 Aamina lányai hastáncbemutatója színpadon
13.35 Udvari kerekasztal a színpadon– Anjou Udvari Lovagok Egyesülete
13.50 Mókás lánykérés a csorgókútnál – Fehérvári Csepűrágók
14.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
14.00 Középkori táncok a színpadon – Károly Róbert Egyesület
14.20 Abrakadabra – Szemerey László bűvész előadása a színpadon
14.40 A Fekete Hollók Rendje és a Debreczeni Aranykeresztes Lovagok
Egyesületének fegyverzet bemutatója a színpadon
15.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
15.10 Zászlóforgatók műsor a Gótikus Palota előtt – Corona Hungarica
15.20 Mutatványosok a színpadon – Mare Temporis
15.40 Aamina Lányai hastáncbemutatója a színpadon
16.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
16.30 Eredményhirdetés a színpadon
10 órától 18 óráig a Végeknek Tüköri Hagyományőrző Haditorna Egyesület sátra várja a Kicsiket és Nagyokat egyaránt!
20 és 21 órától fáklyás kazamatavezetés
2009.július 19. vasárnap
Országos Szittyatalálkozó és verseny
9.30 A versenyzők felvonulása a várba Indulás a Művészetek Házától. Útvonal: Széchenyi utca - Eszterházy tér - Bajcsy Zsilinszky u. - Dobó tér - Dobó utca – Vár
10.00 Történelmi zene tárogatón – A vajai Rákóczi Tárogató Együttes koncertje
10.00 7 próbás vitézkedés
10.00 – 13.00 Versenyszámok:
1. kelevézhajítás a Déli falszorosban
2. kürtfújás a színpadon
3. szablyahasználat az Ispotály pince felett
. fokoshasználat a Gótikus Palota előtt
5. ágyúgolyóhajítás a Palota előtt
6. távlövés a Déli falszorosban
7. karikásostor az Ágyúdombon
10.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
11.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
12.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
13.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
14.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
14 órától „Tüzéri virtus” - játékos csapatverseny. Előzetes regisztráció a múzeumi sátornál.
15.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
16.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu
16.30 Eredményhirdetés, a találkozó bezárása
KÉZZEL FOGHATÓ HISTÓRIA
- Interaktív történelmi programok -
2009. július 20. hétfő.
Zárt ajtók mögött
10.00 – 16.00 Küzdelem a vitézzel – íjászat, csatacsillagdobás
11.00, 13.30 Interaktív tárlatvezetés zenével Az egri vár története című kiállításban (Gótikus palota emelet) Közreműködik: Lázár Attila lantművész. Jelentkezés a múzeumi sátornál.
20 és 21 órától fáklyás kazamata vezetés
2009. július 21. kedd
10.00 – 16.00 Küzdelem a vitézzel – íjászat, csatacsillagdobás
11.00, 13.30 Újjászületett lovagkor – Régi-új fegyverek és viseletek Csehországból és Magyarországról – interaktív tárlatvezetés és fegyverbemutató a kiállításban (Dobó-bástya) Jelentkezés a múzeumi sátornál.
12.00 – 16.00 Középkori játékok a várudvaron
20 és 21órától fáklyás kazamata vezetés
2009.július 22. szerda
10.00 – 16.00 Küzdelem a vitézzel – íjászat, csatacsillagdobás
11.00, 13.30 Újjászületett lovagkor – Régi-új fegyverek és viseletek Csehországból és Magyarországról – interaktív tárlatvezetés és fegyverbemutató a kiállításban (Dobó-bástya) Jelentkezés a múzeumi sátornál.
12.00 – 16.00 Középkori játékok a várudvaron
20 és 21 órától fáklyás kazamata vezetés
2009. július 23. csütörtök
10.00 – 16.00 Küzdelem a vitézzel – íjászat, csatacsillagdobás
11.00, 14.00 Gárdonyi közelében – interaktív játék a Gárdony Géza Emlékházban Jelentkezés a múzeumi sátornál.
12.00 A Dobó kutatás eredményei – Fodor László régész előadása a Dobó-bástyában
20 és 21 órától fáklyás kazamata vezetés
2009. július 24. péntek
Keleti kultúrák napja
Hastáncfesztivál
10 órától 12 óráig, 14 órától 16 óráig
10 órától 18 óráig a Végeknek Tüköri Hagyományőrző Haditorna Egyesület sátra várja a Kicsiket és Nagyokat egyaránt!
Hazafiság évszázadokon át
17.00 órától emlékülés Vak Bottyán halálának és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a Dobó-bástyában.
18 órától ünnepélyes zászlófelvonás és koszorúzás az Ágyúdombon
20 órától és 21 órától fáklyás kazamatavezetés
2009. július 25. szombat
Hazafiság évszázadokon át
Történelmi programok a Rákóczi- és az 1848/49-es szabadságharc jegyében
10.00 Szereplők felvonulása a várba. Indulás a Művészetek Házától. Útvonal: Széchenyi utca - Eszterházy tér - Bajcsy Zsilinszky u. - Dobó tér - Dobó utca – Vár
10.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
10.30 Megnyitó a Gótikus Palota előtt
10.40 160 éves az egri haditerv – A Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző
Egyesület, az Ózdi Huszárok és az Egri Vitézlő Oskola 1848/49-es
tagozatának haditorna bemutatója
11.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
11.00 Magyar történelmi tájegységek néptánc csoportjainak XII. fesztiválján
résztvevő csoportok bemutatkozása a színpadon
11.00 – 15.00 Középkori játékok a várudvaron
12.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
13.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
13.15. Bor és pásztordalok – Lázár Attila vásári képmutogatója a színpadon
14.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
14.15 A kuruc kor táncai – a Pavane táncegyüttes műsora a színpadon
15.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
15.15 Paprika Jancsi visszatér – Bartha Tóni bábelőadása a Gótikus Palota előtt
16.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
16.10 “Hej Rákóczi, Bercsényi…!” A vajai Rákóczi Tárogató Együttes koncertje a
Gótikus Palota emeletén
16.30 Pavane zászlóforgatók műsora a Gótikus Palota előtt
17.00 Kuruc-labanc ütközet. A Szent László Lovagrend és az Egri Vitézlő Oskola előadása az Északi parkolóban
17.45 Rákóczi Apródjai – Kuruc-labanc zoknicsata az Északi falszorosban
20 és 21 órától fáklyás kazamatavezetés
2009. július 26. vasárnap
Hazafiság évszázadokon át
Történelmi programok a Rákóczi- és az 1848/49-es szabadságharc jegyében
10.00 Szereplők felvonulása a várba. Indulás a Művészetek Házától. Útvonal: Széchenyi utca - Eszterházy tér - Bajcsy Zsilinszky u. - Dobó tér - Dobó utca – Vár
10.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
10.15 A kurucoktól az 1848-as honvédekig – A vajai Rákóczi Tárogató Együttes műsora a Gótikus Palota előtt
10.30 Két kapitány – az Egri Vitézlő Oskola haditorna bemutatója az Északi parkolóban
11.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
11.10 A reformkor táncai – a Pavane táncegyüttes műsora a színpadon
12.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
12.00 Maszk Bábszínpad: Furfangos csudadoktorok az Északi parkolóban
13.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
13.10 Vaga Banda gólyalábas mutatványosainak az előadása az Ispotály pince felett
14.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
14.15 Egri históriának summája – Lázár Attila bábelőadása a színpadon
15.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
15.15 160 éves az egri haditerv – a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület, Ózdi Huszárok és az Egri Vitézlő Oskola 1848/49-es tagozatának haditorna bemutatója a Gótikus Palota előtt
16.00 Őrségváltás (Ágyúdomb - Gótikus palota - Setét-kapu - Varkoch-kapu)
16.15 Pavane zászlóforgatók műsora a Gótikus Palota előtt
16.30 Kuruc-labanc ütközet. A Szent László Lovagrend és az Egri Vitézlő Oskola előadása az Északi parkolóban
17.00 Rákóczi Apródjai – Zoknicsata az Északi falszorosban
A programok mellett hétköznapokon a múzeumi sátorban kedvezményes könyvvásár várja Önöket!
A fesztivál ideje alatt népművészek és kézművesek bemutatója és vására kerül megrendezésre.
2009. július 18-26-a között furfangos múzeumi totót tölthetnek ki. A totókat megtalálják a kiállításokban.
Várja Önöket továbbá az 1552 című film az Ispotály pincében.
A programok múzeumi belépővel és sétajeggyel látogathatók.
Belépőjegy kapható: a Dobó István Vármúzeumban.
