A világ legnagyobb múzeumának szimbolikus jelentőségű a 2009-es év: a Louvre költségvetésében idén először 50 százalék alá süllyedt az állami támogatás, a finanszírozás nagyobb hányadát saját erőből és magánmecenatúrából biztosítják.

Henri Loyrette 2001 óra igazgatja a Louvre-t, az egyik leglátogatottabb franciaországi turistalátványosságot. Amikor átvette az intézmény vezetését, a 80 millió eurós költségvetés 70 százaléka állami forrásból érkezett, 30 százalékát pedig a múzeum termelte ki belépőjegyekből, termek bérbeadásából és egyéb kereskedelmi tevékenységekből. Az idei 230 millió eurós büdzsének már csak 48 százaléka állami pénz, a fennmaradó 52 százalékot a Louvre-nak magának kell fedeznie, amihez egyik legfőbb eszköze: az első francia dotációs magánalapítvány.

A Louvre közel egy évtizede igyekszik alkalmazkodni a kormány költségvetési nehézségeihez. Erőfeszítéseiért cserébe a francia kormány a mecenatúra terén megteremtette a világ egyik legkedvezőbb pénzügyi konstrukcióját: 2003 óta a művészetpártoló vállalkozások jelentős adókedvezményben részesülnek. Hat év alatt a kultúra - múzeumok, kiállítótermek, fesztiválok, színházak - támogatására fordított magánpénzek 300 millióról 1 milliárd euróra emelkedtek, ami csaknem egyharmada a francia kulturális minisztérium idei költségvetésének. Az új lehetőséget az első pillanattól kezdve ügyesen kihasználja a Louvre látványos projektek megvalósítására, csupán az utóbbi három évben megduplázta a szponzorálásból származó bevételeit. A Total olajipari cég támogatta 2004-ben az Apolló-galéria teljes felújítását, a XVIII. századi műtárgyakat bemutató termek rendbehozatalát amerikai mecénások teszik lehetővé (2012-ig), és szinte valamennyi időszaki kiállítást francia támogatók finanszíroznak. A Mona Lisa egy japán kereskedelmi televízió közel 5 millió eurós támogatásának köszönhetően 2005 óta a Louvre egyik átalakított különtermében csodálható meg, a múzeum internetes oldalának fenntartását francia bankok pénzelik, az épületegyüttesben több koncert- és moziterem, valamint könyves- és ajándékbolt működik.

Az adatokból ítélve a nagyvállalatok a gazdasági válság ellenére sem mondtak le teljesen művészetpártoló tevékenységükről. A Louvre 20 millió eurós mecenatúrára számít az idén, ebből 69 százalékot már meg is kapott. Az igazgató szerint az állandó partnerekkel, az Axával és a Totallal kialakított bizalmi viszonynak köszönhetően nincsenek veszélyben a hosszú távú programok sem, ugyanakkor az időszaki kiállításokhoz egyre nehezebb szponzorokat találni.

Ennek gazdasági és pszichológiai okai is vannak. Számos cég ugyanis nem kíván a válság idején "feleslegesnek látszó" dolgokra pénzt kiadni. A vállalkozások az idén 5-10 százalékkal csökkentették a kultúrára fordítható költségvetésüket, amit mutat az is, hogy a nyári fesztiválok a szokásosnál kevesebb programot kínálnak. Európa egyik legjelentősebb színházi találkozójának, az avignoni fesztiválnak sikerült ugyan összes támogatóját megtartania, de marketingre és fogadásokra már nem marad pénz.

A bevételeinek egy részét az épület legszebb termeinek bérbeadásából biztosító Louvre-ban nem csökkent a drága magánrendezvények és a céges partik száma, de azok a korábbiaknál szerényebbek. Kaviár helyett inkább csak sós mogyorót kínálnak - vallotta be az igazgató. A Louvre elsősorban az állandó gyűjteményének növelésére fordított összeget kénytelen csökkenteni. "Ezen a területen szünetet tartunk az idén" - fogalmazott egy interjúban Catherine Ferrant, a múzeum legfőbb szponzora, a Total alapítványának vezetője.

A Louvre az év első öt hónapjában 38,6 millió eurót költött 167 műtárgy megvásárlására. Ez a látványosan emelkedő jegybevételeknek is tulajdonítható, amelyeknek húsz százalékát - a 2003-as törvény értelmében - a gyűjtemény bővítésére fordítja a múzeum.

A múzeum híres üvegpiramisát a nyolcvanas években évi 4 és fél millió látogató befogadására tervezték, de már 2001-ben 5 és félmillióan fordultak meg benne. Tavaly az új igazgatónak sikerült 8,5 millióra növelnie a múzeum látogatottságát. Igaz, a rekord csak 200 ezerrel haladta meg a 2007-es adatot, és a növekmény főképpen a hazai közönségnek köszönhető, amely elsősorban az időszaki tárlatokat látogatja. Az állandó gyűjtemény látogatóinak száma - amely iránt 70 százalékban külföldiek érdeklődnek - három százalékkal visszaesett 2008-ban, az idén viszont eddig minden hónapban növekedett a tavalyi év megfelelő időszakához képest.

Az utóbbi években egyre növekedő önállóság nem csak a beszerzések és a kiállítások terén nyilvánul meg, hanem a dolgozók kinevezésébe sincs többé beleszólása a kulturális minisztériumnak. Az igazgató szerint ezért a munkatársak - akiket korábban a tárca bármikor áthelyezhetett egy másik állami múzeumba - sokkal inkább a Louvre-hoz tartozónak érzik magukat. Számuk 1750-ről hat év alatt 2200-ra emelkedett. Az intézmény 2003 óta 106 alkalmazottjának segített szociális lakáshoz jutni. A szervezeti kérdéseket a vezetőség közvetlenül a munkavállalókkal vitatja meg, így az utóbbi hat évben a korábban gyakori sztrájkok végleg megszűntek a világ legnagyobb múzeumában.