Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
175 éve született a táncosnők festője

175 éve született a táncosnők festője

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 17.
Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában
2025-09-11 15:55:34

A Hagyományok Háza új évadában a magyar népi kultúra életerejét és gazdagságát ünnepli: tánc, zene

további bejegyzések a szerzőtől »

175 éve, 1834. július 19-én született Edgar Germain Hilaire Degas francia festő, grafikus, szobrász, akit a mozdulat megörökítésének varázsa tartott fogva egész életében.

"Soha semmilyen művészet nem volt kevésbé spontán az enyémnél. Munkáim a nagy mesterek tanulmányozása során született reflexiók. Inspiráció, spontaneitás, szenvedély.... De valójában semmit sem tudok" - írta.

Párizsi bankárcsaládból származott, így minden idejét a festészetnek szentelhette és még arra sem volt igazán szüksége, hogy képeit eladja. Apja jogásznak szánta, de művészetkedvelő ember lévén nem gördített akadályt fia tehetségének kibontakozása elé. Hároméves itáliai tanulmányút után festette a rokonait ábrázoló korai remekművét, A Bellelli családot. 1865-ben állított ki először a Szalonban, de nem keltette fel sem a közönség, sem a kritika figyelmét.

Festészete Édouard Manet hatására vett fordulatot, akivel a legenda szerint a Louvre-ban találkozott, miközben mindketten ugyanazt a Velázquez portrét másolták. Degas modern témák felé fordult, a párizsi élet színessége, hétköznapi szereplői ragadták meg. Megismerkedett és barátságot kötött a modern festőkkel, Claude Monet, Camille Pissarro, Alfred Sisley és Paul Cézanne társaságában 1874-ben megnyitották az első impresszionista kiállítást. (Degas a Balettpróba a színpadon című képét mutatta be.) Ettől kezdve az impresszionisták vezetőjeként kezdték emlegetni, bár ő inkább realistának tartotta magát és keserűen utasította vissza az elnevezést.

A többi impresszionistától eltérően számára a kompozíció és a rajzolás volt a lényeges, a természet tanulmányozását felesleges időtöltésnek tartotta. Degas a mozgást igyekezett megragadni, legyen az egy ló vágtája, egy nő mozdulata, balett, fürdés, öltözködés vagy egy varietéműsor előadása. A balett-táncosnőkön kívül teljes sorozatokat festett még kalaposnőkről, vasalónőkről és fürdőző nőkről is. Másik kedves témája a lóverseny volt, amely ebben az időben viszonylag új jelenség volt Franciaországban. Műveinek összegzése során kiderült, hogy Degas nem kevesebb mint 45 festményt, 20 pasztellképet, 250 vázlatot és 17 szobrot szentelt a lovak és lovasok ábrázolásának.



Az 1880-as évek végén a fotográfia vált szenvedélyévé, sőt rézkarccal és litográfiával is kísérletezett. Élete utolsó felében egyre magányosabban élt, soha nem nősült meg, magánéletéből még barátait is kizárta. Bár egészen 1907-ig dolgozott pasztellképein és 1910-ig készített plasztikákat, lószobrokat, táncos alakokat, de elhatalmasodó szembetegsége miatt végképp fel kellet hagynia az alkotással. Szinte észrevétlenül halt meg az első világháború idején Párizsban, 1917. szeptember 27-én. Szobrait csak halála után találták meg.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Külföld Képzőművészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197856040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard