Sopron számos kulturális emlékkel, eseménnyel vonzza a városba érkező látogatókat, melyek között igazi zenei csemege az évente július végén megrendezésre kerülő Liszt Fesztivál.
A koncertsorozat hangversenyei impozáns környezetben, soproni hangversenytermekben és templomokban zajlanak. A kulturális programok mellett a szervezők kirándulásokkal, borkóstolókkal és más látványosságok bemutatásával szeretnék tartalmasabbá tenni a Sopronba látogató turisták élményeit, mint amilyen például a Kirándulás Liszt nyomában muzsikával és finom falatokkal vagy a Soproni Múzeum anyagából összeállított Liszt-kiállítás.
A Liszt fesztivál részletes programja, illetve egyéb információk az alábbi címen találhatóak: www.lisztfestival.hu
Sopron, a hűség városa
A mintegy ötvenhétezer lakosú város a soproni borvidék központja, ahogyan sokan ismerik: ,,A hűség városa". A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek, így méltán hívják a „kékfrankos fővárosának”.
A római korban egy Scarbantia nevű város állt Sopron helyén, fórumának területe a mai főtér volt. A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre.
A város lakói az Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén egy igen vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás idején valószínűleg le is rombolták... Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát, ami szintén elpusztult, hiszen a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a vörös sáncot az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, például az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról.
Elzálogosították, kiűzték, felégették, feldúlták
1273-ban II. Ottokár cseh király árulással elfoglalta a várat. Ottokár ugyan túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben mégis megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült azt visszafoglalnia, és jutalmul szabad királyi várossá tette.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét nyolcezer aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket.
1526-ban a városból kiűzték a zsidókat, 1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de végül mégsem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált.
Nem sokáig volt azonban nyugalom; 1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még inkább megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek.
Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János elfoglalta a várost.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.
A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is látható bástyakertet alakítottak ki - az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött található, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.
Mivel közel van a határhoz, a 48-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazással döntötték el a lakosok, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14. ezért Sopron ünnepe (a szavazás tisztasága egyébként máig történelmi viták tárgya).
A város megszenvedte a II. világháborút, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében koncentrációs táborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatokat folytattak, a szép eredmények miatt pedig a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.
1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ekkor több száz keletnémet polgár Ausztriába menekült.
A soproni termálfürdő
Belvárosi sétánk után érdemes ellátogatnunk a Fabricius-Házba: alatta római fürdő maradványaira leltek a régészek. A 14. században két ház állt a telken, a hátsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű gótikus nagyterme múzeumi kiállításnak ad otthont.
Nagyon szép a 17. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is, mely szintén múzeumi bemutatóterem. A soproni borvidékre jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőben építették fel, hanem mindenhol a házak alatt alakították ki, talán azért, mert a város anyagi jólétét és biztonságát a borkereskedelem alapozta meg, hát óvták a bort.
A ház névadója a Felvidékről származó Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Petőfi Sándor barátja volt, aki soproni katonaként kiszökött a laktanyából és itt öltözött civil ruhába, hogy meghallgathassa Liszt Ferenc zongorajátékát.
Ez az épület ma több kiállításnak ad otthont. A gótikus és barokk pincében római sírkövek, oltárkövek, szobrok láthatók. A kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiából származó, illetve a környéken előkerült kőemlékek találhatók. A kiállítás teréül szolgáló középkori pince római épületek romjait takarja.
A Tűztorony szintén a város egyik látványossága, és egyben a hűség jelképe is. Az 58 méter magas torony eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra — más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy XIII–XVII. századi pincebörtön is.
Az Esterházyak két palotája középkori alapokon épült kora barokk stílusban, a XVII. században. A három szobában látható késő barokk ornamentális festés 1780 körül készült. Az első épületben kapott helyet a Központi Bányászati Múzeum, a másodikban az Erdészeti, Faipari és Földmérés-történeti Gyűjtemény.
A Lábasházban található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga. A Gambrinus-ház gótikus eredetű, de késő reneszánsz bővítéseket és építészeti részleteket is tartalmaz. A barokk homlokzat és belső átalakítás a XVIII. században készült. A XV. századig városháza volt.
A sopron-balfi fürdő mellett igazi vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, melyeknek népszerűsítésére bortúrákat, borvacsorákat, borkóstolókat, ehhez kapcsolódva esetenként komolyzenei vagy jazz koncerteket is szerveznek.
Liszt Ferenc és Sopron
Liszt 1811-ben itt született. 1820-ban Sopronban tartotta élete első fellépését, az egykori kaszinó épületében. 1840. február 17-én és 18-án második jótékonysági koncertjét szintén a városban tartotta meg – az akkor katona Petőfi pedig azért szökött meg, hogy ezt az előadást meghallgathassa. Lisztet a Soproni Zeneegyesület tiszteletbeli tagjává, 1940-ben pedig Sopron tiszteletbeli polgárává választották. 1846. augusztus 3-án ismét fellépett Sopronban - a város színezüst karmesteri pálcát ajándékozott a művésznek.
Hogyan jutunk oda?
Sopron Budapesttől 220 km-re található. Budapestről autóval az M1/M7-es autópályán Tatabánya felé, majd a 85-ös, majd 84-es úton egészen Sopronig visz az út. Vonatok a Keletiből és a Déliből is indulnak.
Hol szálljunk meg?
Kiváló szállásokat találunk az itthon.hu-n.
