Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Akiért Petőfi Sándor is megszökött

Akiért Petőfi Sándor is megszökött

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 21.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Sopron számos kulturális emlékkel, eseménnyel vonzza a városba érkező látogatókat, melyek között igazi zenei csemege az évente július végén megrendezésre kerülő Liszt Fesztivál.

A Liszt Fesztiválon a világhírű zeneszerző művei neves hazai előadóművészek tolmácsolásában hallhatók; a zenerajongók Bogányi Gergely, Mali Emese, Szekendy Tamás, Baranyay László zongora-, valamint Kuzsner Péter és Pálúr János orgonajátékában gyönyörködhetnek.

A koncertsorozat hangversenyei impozáns környezetben, soproni hangversenytermekben és templomokban zajlanak. A kulturális programok mellett a szervezők kirándulásokkal, borkóstolókkal és más látványosságok bemutatásával szeretnék tartalmasabbá tenni a Sopronba látogató turisták élményeit, mint amilyen például a Kirándulás Liszt nyomában muzsikával és finom falatokkal vagy a Soproni Múzeum anyagából összeállított Liszt-kiállítás.

A Liszt fesztivál részletes programja, illetve egyéb információk az alábbi címen találhatóak: www.lisztfestival.hu

Sopron, a hűség városa


A mintegy ötvenhétezer lakosú város a soproni borvidék központja, ahogyan sokan ismerik: ,,A hűség városa". A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek, így méltán hívják a „kékfrankos fővárosának”.

A római korban egy Scarbantia nevű város állt Sopron helyén, fórumának területe a mai főtér volt. A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre.
A város lakói az Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén egy igen vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás idején valószínűleg le is rombolták... Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát, ami szintén elpusztult, hiszen a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a vörös sáncot az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, például az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról.

Elzálogosították, kiűzték, felégették, feldúlták

1273-ban II. Ottokár cseh király árulással elfoglalta a várat. Ottokár ugyan túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben mégis megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült azt visszafoglalnia, és jutalmul szabad királyi várossá tette.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét nyolcezer aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket.

1526-ban a városból kiűzték a zsidókat, 1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de végül mégsem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált.
Nem sokáig volt azonban nyugalom; 1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még inkább megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek.

Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János elfoglalta a várost.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is látható bástyakertet alakítottak ki - az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött található, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.
Mivel közel van a határhoz, a 48-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki.

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazással döntötték el a lakosok, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14. ezért Sopron ünnepe (a szavazás tisztasága egyébként máig történelmi viták tárgya).
A város megszenvedte a II. világháborút, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében koncentrációs táborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatokat folytattak, a szép eredmények miatt pedig a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.
1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ekkor több száz keletnémet polgár Ausztriába menekült. 

A soproni termálfürdő
Látnivalók

Belvárosi sétánk után érdemes ellátogatnunk a Fabricius-Házba: alatta római fürdő maradványaira leltek a régészek. A 14. században két ház állt a telken, a hátsó épület már akkor két emeletes volt. Gyönyörű gótikus nagyterme múzeumi kiállításnak ad otthont.

Nagyon szép a 17. században épült udvari loggia és a hátulsó traktus gótikus és barokk pincéje is, mely szintén múzeumi bemutatóterem. A soproni borvidékre jellemző, hogy a pincéket nem a szőlőben építették fel, hanem mindenhol a házak alatt alakították ki, talán azért, mert a város anyagi jólétét és biztonságát a borkereskedelem alapozta meg, hát óvták a bort.
A ház névadója a Felvidékről származó Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Petőfi Sándor barátja volt, aki soproni katonaként kiszökött a laktanyából és itt öltözött civil ruhába, hogy meghallgathassa Liszt Ferenc zongorajátékát.

Ez az épület ma több kiállításnak ad otthont. A gótikus és barokk pincében római sírkövek, oltárkövek, szobrok láthatók. A kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiából származó, illetve a környéken előkerült kőemlékek találhatók. A kiállítás teréül szolgáló középkori pince római épületek romjait takarja.

A Tűztorony szintén a város egyik látványossága, és egyben a hűség jelképe is. Az 58 méter magas torony eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra — más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy XIII–XVII. századi pincebörtön is.

Az Esterházyak két palotája középkori alapokon épült kora barokk stílusban, a XVII. században. A három szobában látható késő barokk ornamentális festés 1780 körül készült. Az első épületben kapott helyet a Központi Bányászati Múzeum, a másodikban az Erdészeti, Faipari és Földmérés-történeti Gyűjtemény.
A Lábasházban található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga. A Gambrinus-ház gótikus eredetű, de késő reneszánsz bővítéseket és építészeti részleteket is tartalmaz. A barokk homlokzat és belső átalakítás a XVIII. században készült. A XV. századig városháza volt.
A sopron-balfi fürdő mellett igazi vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, melyeknek népszerűsítésére bortúrákat, borvacsorákat, borkóstolókat, ehhez kapcsolódva esetenként komolyzenei vagy jazz koncerteket is szerveznek.

Liszt Ferenc és Sopron


Liszt 1811-ben itt született. 1820-ban Sopronban tartotta élete első fellépését, az egykori kaszinó épületében. 1840. február 17-én és 18-án második jótékonysági koncertjét szintén a városban tartotta meg – az akkor katona Petőfi pedig azért szökött meg, hogy ezt az előadást meghallgathassa. Lisztet a Soproni Zeneegyesület tiszteletbeli tagjává, 1940-ben pedig Sopron tiszteletbeli polgárává választották. 1846. augusztus 3-án ismét fellépett Sopronban - a város színezüst karmesteri pálcát ajándékozott a művésznek.

Hogyan jutunk oda?

Sopron Budapesttől 220 km-re található. Budapestről autóval az M1/M7-es autópályán Tatabánya felé, majd a 85-ös, majd 84-es úton egészen Sopronig visz az út. Vonatok a Keletiből és a Déliből is indulnak.

Hol szálljunk meg?

Kiváló szállásokat találunk az itthon.hu-n. 

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr497856262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard