A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 májusában közvélemény-kutatást készíttetett, hogy felmérje, hogyan vélekedik a magyar lakosság a hamisításról. Ennek eredményei szerint a magyar fogyasztók hajlanak arra, hogy hamis terméket vásároljanak, igaz, a többség úgy véli, hosszú távon jobban megéri eredeti terméket választani.
A fogyasztói jellemzőket tekintve az érettségivel rendelkezők, a községben élők, a fiatalok és a fiatal középkorúak azok, akik a legkönnyebben kalózlemez vásárlására csábíthatók. Az érettségizettek körében 20, a községben élők esetében 19, a 30 év alattiak körében 21, a 30 és 45 év közöttiek esetén pedig 20 százalék azoknak az aránya, akik bármikor hajlandóak hamis CD-t vagy DVD-t vásárolni. A kalózszoftverek vonatkozásában szintén a fiatalok és a fiatal középkorúak a legnyitottabbak. A két korosztály tagjainak legkevesebb 19 százaléka vásárol és használ nem eredeti számítógépes programokat. Rajtuk kívül pedig a budapestiek (17%) és az érettségivel rendelkezők (16%) azok, akik az átlagosnál (12%) nagyobb arányban használnák kalózprogramokat.
A magyaroknak alig több mint a fele érzi úgy, hogy a hamis termékek az eredetieknél egyértelműen rosszabb minőségűek. Velük szemben tízből három ember úgy véli, nem lehet egyértelműen állást foglalni a hamisítványok minőségét illetően, továbbá majdnem minden hatodik válaszadó szerint a hamis van olyan jó, mint az igazi.
A hamisítványok minőségét illető pozitív vélekedés az iskolai végzettség, a kor és a lakóhely függvényében változik. Az alacsonyabb végzettségűek, a fiatalabbak és a nagyvárosokban élők azok, akik nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a hamisítványok minőségben versenyre kelhetnek az eredetivel. A nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezőknek még 25, az érettségizetteknek már csak 14, a diplomásoknak pedig alig 9 százaléka ért egyet ezzel az állítással. A kort tekintve a 30 és 45 év közöttiek (19%), valamint a 30 év alatti azok (20%), akik a legnagyobb arányban vélik úgy, nincs igazán különbség a hamis és eredeti termékek minősége között. Végül, míg az állítással a megyeszékhelyen élőknek 22, a budapestieknek 19 százaléka ért egyet, addig a községi lakosoknak 17, a vidéki városokban élőknek csak 14 százaléka hiszi, hogy a hamis termék minősége van olyan jó, mint az eredeti árucikké. A hamis terméket ugyanakkor továbbra sem a minősége, hanem az ára miatt választják az emberek. Éppen azért fontos megállapítása a kutatásnak, hogy a válaszadók mintegy 80 százaléka úgy véli, kevesebb hamisítvány fogyna, ha az eredeti termékek kevesebbe kerülnének.
A fenti adatokból látható, hogy a lakosság nem kis része hajlandó a hamis termékek vásárlása mellett dönteni. Biztató eredmény ugyanakkor, hogy a többség (71%) úgy véli, hosszú távon mindenképpen az eredeti termék vásárlása bizonyul kifizetődőnek. A válaszadóknak csak alig 7 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással, mintegy 19 százalékuk pedig úgy gondolta, hogy csak bizonyos esetekben igaz az állítás.
Érdekes eredmények születtek a hamisítás hatásaira vonatkozóan. Aggasztó, hogy a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy a hamisítványokkal a lakosság jól jár, és a hamisítás csak a gyártóknak, kiadóknak okoz károkat. Igaz, a válaszadók 30 százaléka szerint ez csak részben igaz, de csak 25 százalék volt az, aki teljesen elutasította az állítást. Ugyanakkor, míg sokan kizárólag a gyártók problémájának tartják a hamisítást, a többség tisztában van azzal, hogy a hamisítványok gyártása és értékesítése mind az állam működésére, mind a munkaerő piac stabilitására negatív hatást gyakorol. A fogyasztók mintegy 65 százaléka tudja, hogy a hamisítás hatására az állami költségvetés komoly bevételtől esik el, és közel 50 százalékuk tisztában van azzal, hogy a tevékenység hatására munkahelyek szűnnek meg.
Amennyiben a felmérés további megállapításaira is kíváncsi, a teljes kutatási jelentést ide kattintva érheti el.
