Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át Evzen Gál, a budapesti Cseh Centrum távozó igazgatója hétfőn a magyar kultúra népszerűsítése érdekében kifejtett tevékenységéért.
Az elismerést Hiller István nevében Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára adta át a kultúrdiplomatának. Hiller István szakminiszter indoklása szerint Evzen Gál, akit Gál Jenőnek anyakönyveztek 1957-ben Füleken, a magyar kultúra népszerűsítésében, értékeinek külhoni megismertetésében, a magyar és más nemzetek művészeti kapcsolatainak gazdagításában szerzett érdemeiért kapta a Pro Cultura Hungarica díjat. A szántó-vetőt ábrázoló bronz plakett Kiss Nagy András (1930-1997) Kossuth-díjas szobrász- és éremművész alkotása, az érem tokját és az oklevelet Molnár Imre iparművész tervezte.Evzen Gál 2003-ban nyerte el a budapesti Cseh Centrum igazgatói posztját és ezalatt a hat év alatt ismert intézménnyé vált a cseh kultúra budapesti központja. Ahogy fogalmazott, könnyű volt jól éreznie magát Budapesten, mert a magyarok "vevők" a cseh kultúra különböző műfajaira. Meglepődött több cseh vendégművész, amikor kiderült, hogy a magyarok milyen jól ismerik a cseh filmeseket, zenészeket.
Evzen Gál nemcsak a cseh kultúrát népszerűsítette Magyarországon, hanem műfordítói tevékenységével a magyar irodalmat, költészetet is Csehországban. Nevéhez köthető Pilinszky János verseinek cseh fordítása Josef Hirsallal és Jana Strobovával közösen. Intenzíven foglalkozott Márai Sándor, Esterházy Péter, Kertész Imre és Bibó István műveinek fordításával és folyamatosan gondozza mestere, Rákos Péter szellemi hagyatékát. Rákos a prágai Károly Egyetemen volt a tanára a magyar irodalom szakon, ahol ő is diplomázott. Gál Jenő a matematika szakról "igazolt át" a magyar tanszékre.
A kitüntetés átadásakor elhangzott laudációban kiemelték és egyedülállónak nevezték a Gál Jenő által összeállított Magyar prágaiak - prágai magyarok című magyar-cseh kötetet. Terveiről elmondta, hogy visszavárják a prágai Károly Egyetemre, és kollégáival olyan kötetet szeretne összeállítani csehül, amelyben benne vannak a magyarok önképének dokumentumai, mert " a XIX. században más volt az önkép Kazinczy Ferenc, később Szekfű Gyula vagy Bibó István korában, az, hogy ki a magyar, mi a magyar. Rendkívül érdekes lehet a cseheknek, hogy a magyarok mit gondolnak magukról" - jegyezte meg.
Evzen Gál a Pro Cultura Hungarica átvételekor beszélt arról is, hogy szülőhelye, Fülek, a többségében magyarok lakta kisváros az identitáskeresés helyszíne volt, "nem tudtam föloldani azt az ellentmondást, hogy más az állam nyelve, amiben élek, és más államban élnek azok az emberek, akik az én nyelvemet beszélik." Egyik államban sem volt otthon, elvágyódott, mint Esterházy tinédzsere a Tizenhét hattyúkban: "Brazíliában szeretnék élni, mert ott jó." Evzen Gálnak Prága lett az ő Brazíliája, ahová 1976-ban egyetemre került. Ott ismerte föl, hogy "egy másik kultúra megismerése, befogadása nem gyengeség, ellenkezőleg, önmagunk jobb megismerésének egyedüli eszköze" - hangsúlyozta az igazgató.
A kor fő problémája - véleménye szerint - a bezártságból és a nem pontos tudásból származik, s csak ezeken túllépve lehet értelmes közösségeket teremteni. A nacionalizmusról, a nacionalistákról szólva idézte Göncz Árpád volt köztársasági elnököt: "Túl kell szeretnünk őket" - mondta