Ha Lovranban meglát egy tévelygő magyar rendszámú autót, azonnal odasiet, és a vezetőt magyarul útba igazítja. Vannak, akik nyaralásuk közben vissza is térnek hozzá beszélgetni. Ágoston Gergely a turisták egyszemélyes hivatala.
- Eszéken születtem még a királyi Jugoszláviában, most a város Horvátországhoz tartozik. Nagybecskereken magyar gimnáziumba jártam, Belgrádban végeztem az egyetemet pszichológia szakon, majd a vajdasági Bácstopolyán, Zomborban és Szabadkán a családsegítő szolgálatnál dolgoztam - sorolja életének állomásait.
- Gyümölcsöző együttműködés alakult ki. A lovrani városi kórus rendszeresen szerepel a Rákosmente kórustalálkozóin, a rákosligeti Erdős Renée Ház festészeti gyűjteménye szerepelt a lovrani Laurus Galériában, helyi fotóművészünknek kiállítást szerveztek a budapesti kerületben. Csekovszky Árpádnak (1931-1997), a XX. századi magyar kerámia kivételes művészének több alkotását is elhozták XVII. kerületi műterméből Lovranba, a tárlat óriási visszhangot váltott ki - tette hozzá.
Ágoston Gergely büszke arra, hogy tavasszal egy 45 fős lovrani nyugdíjas csoportnak kirándulás keretében megmutathatta Budapestet és nevezetességeit, köztük a Parlamentet. Áprilisban a XVII. kerület testvérvárosainak találkozóján pedig Lovran is ott volt.
Szenvedélyesen kutatja a Kvarner-öböl üdülőhelyein időzött magyar hírességek nyomát, és mint a Baross Magyar Kultúrkör tagja, kijárta a helyi hatóságoknál az engedélyt, hogy kétnyelvű, magyar és horvát emléktábla örökítse meg nevüket. A 3500 lakosú Lovranban, a Villa Florában pihent haláláig Feszty Árpád (1856-1914) híres festőművész. Orvosa, Korányi Frigyes javasolta a beteg művésznek a klimatikus gyógyüdülőhelyet. Most emléktábla őrzi A magyarok bejövetele című körkép festőjének a nevét.
Abbáziában a Villa Jeanette oldalán tábla hirdeti, hogy Móra Ferenc ott írta az Ének a búzamezőkről című regényét. Hazautazása előtt egy nappal megihlette az írót a Szent Jakab templom harangja, fölidézte benne az alföldi búzamezők látványát. Ott maradt és négy hét alatt elkészült a könyvvel. Ebben - az akkor még közvetlenül a tengerparton álló - villában üdült Gustav Mahler osztrák zeneszerző is. Ágoston Gergely megmutatta a neves magyar orvosnak, Markusovszky Lajosnak (1815-1893), az orvostovábbképzés és közegészségügy reformátorának, Abbázia népszerűsítőjének tábláját, amelyet a Hotel Bellevue-n, halálának színhelyén helyeztek el.
A másik neves magyar orvosnak, Szegő Kálmánnak (1863-1933) is állítottak emléket. Azt írják róla, hogy az abbáziai gyógyturizmus alapítóinak kimagasló alakja. 1894 és 1924 között a mai Belvedere szálloda épületeiben működtette ismert gyermekszanatóriumát. Fiume fölött a hegyekben, Fuzinéban Lehoczky Tivadar (1830-1915) történész, régész, néprajzkutató, Bereg vármegye múltjának tudós leírója kapott emléktáblát. Baross Gábor (1848-1892) mérnök, a magyar kormány közlekedési minisztere 1886 és 1889 között építette ki a fiumei (rijekai) kikötőt, és most a Transadria nevű szállítmányozó cég székházának falán, a rakparthoz közel hirdeti tábla a kikötőváros építésében szerzett érdemeit.
A "táblatúra" után, visszatérve Lovranba Ágoston Gergelyből "kibújt" az idegenvezető, s elmondta, hogy Lovran a babér latin elnevezéséről, a laurus nobilisről kapta a nevét, mert a városka fölött magasodó Ucka hegység, olasz nevén a Monte Maggiore oldalait babérerdők borítják. Emiatt nincs szúnyog a környéken, a "kis vérszívó" ugyanis nem viseli el a babér illatát.
Középkori óvárosának legrégibb épülete a XII. századi Szent György templom, ahol nyaranta koncerteket tartanak, a kikötőben pedig kéthetente halászesteket. Ősszel, októberben, a szelídgesztenye-szüret idején minden vendéglő és cukrászda gesztenyés ételeket és süteményeket kínál, az utcákon meg sütik a gesztenyét - tette hozzá Ágoston Gergely.
