Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Magyar határköveink a horvát tengerparton

Magyar határköveink a horvát tengerparton

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 07. 28.
Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
2023-09-22 06:00:00

A KÜLKÖRÚT szervezői idén ősszel is tartalmas és ingyenes programokkal várják a józsefvárosiakat és minden

Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
2023-09-21 06:00:00

A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére október 10-én egy újabb könyv érkezik. A világpremier napján egy

Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
2023-09-08 11:03:52

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készíti legújabb

„Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
2023-09-05 19:00:00

A szeptemberben induló új podcastsorozatban Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus kilépve

további bejegyzések a szerzőtől »

Ha Lovranban meglát egy tévelygő magyar rendszámú autót, azonnal odasiet, és a vezetőt magyarul útba igazítja. Vannak, akik nyaralásuk közben vissza is térnek hozzá beszélgetni. Ágoston Gergely a turisták egyszemélyes hivatala.

- Eszéken születtem még a királyi Jugoszláviában, most a város Horvátországhoz tartozik. Nagybecskereken magyar gimnáziumba jártam, Belgrádban végeztem az egyetemet pszichológia szakon, majd a vajdasági Bácstopolyán, Zomborban és Szabadkán a családsegítő szolgálatnál dolgoztam - sorolja életének állomásait.

1996-ban ment nyugdíjba, és Lovranba költözött elhunyt nagyanyja lakásába, a Villa Slavijába. Azonnal bekapcsolódott a Fiume (Rijeka) központú Kvarner-öböl mintegy 250 főt számláló magyar kisebbségének kulturális életébe. A legtöbb magyar Fiumében él, de laknak a környező településeken is. Emellett három megyére, az Isztriára, a Kvarner-öbölhöz tartozó régióra, a Plitvicei tavakra és környékére szóló idegenvezetői vizsgát tett. Ahogy Ágoston Gergely mondta, legfőbb törekvése, hogy a magyar és a horvát néppel megismertesse a közös történelmet. Néhány éve testvérvárosi kapcsolatot szervezett Lovran és Budapest XVII. kerülete (Rákosmente) között.

- Gyümölcsöző együttműködés alakult ki. A lovrani városi kórus rendszeresen szerepel a Rákosmente kórustalálkozóin, a rákosligeti Erdős Renée Ház festészeti gyűjteménye szerepelt a lovrani Laurus Galériában, helyi fotóművészünknek kiállítást szerveztek a budapesti kerületben. Csekovszky Árpádnak (1931-1997), a XX. századi magyar kerámia kivételes művészének több alkotását is elhozták XVII. kerületi műterméből Lovranba, a tárlat óriási visszhangot váltott ki - tette hozzá.

Ágoston Gergely büszke arra, hogy tavasszal egy 45 fős lovrani nyugdíjas csoportnak kirándulás keretében megmutathatta Budapestet és nevezetességeit, köztük a Parlamentet. Áprilisban a XVII. kerület testvérvárosainak találkozóján pedig Lovran is ott volt.

Szenvedélyesen kutatja a Kvarner-öböl üdülőhelyein időzött magyar hírességek nyomát, és mint a Baross Magyar Kultúrkör tagja, kijárta a helyi hatóságoknál az engedélyt, hogy kétnyelvű, magyar és horvát emléktábla örökítse meg nevüket. A 3500 lakosú Lovranban, a Villa Florában pihent haláláig Feszty Árpád (1856-1914) híres festőművész. Orvosa, Korányi Frigyes javasolta a beteg művésznek a klimatikus gyógyüdülőhelyet. Most emléktábla őrzi A magyarok bejövetele című körkép festőjének a nevét.

Abbáziában a Villa Jeanette oldalán tábla hirdeti, hogy Móra Ferenc ott írta az Ének a búzamezőkről című regényét. Hazautazása előtt egy nappal megihlette az írót a Szent Jakab templom harangja, fölidézte benne az alföldi búzamezők látványát. Ott maradt és négy hét alatt elkészült a könyvvel. Ebben - az akkor még közvetlenül a tengerparton álló - villában üdült Gustav Mahler osztrák zeneszerző is. Ágoston Gergely megmutatta a neves magyar orvosnak, Markusovszky Lajosnak (1815-1893), az orvostovábbképzés és közegészségügy reformátorának, Abbázia népszerűsítőjének tábláját, amelyet a Hotel Bellevue-n, halálának színhelyén helyeztek el.

A másik neves magyar orvosnak, Szegő Kálmánnak (1863-1933) is állítottak emléket. Azt írják róla, hogy az abbáziai gyógyturizmus alapítóinak kimagasló alakja. 1894 és 1924 között a mai Belvedere szálloda épületeiben működtette ismert gyermekszanatóriumát. Fiume fölött a hegyekben, Fuzinéban Lehoczky Tivadar (1830-1915) történész, régész, néprajzkutató, Bereg vármegye múltjának tudós leírója kapott emléktáblát. Baross Gábor (1848-1892) mérnök, a magyar kormány közlekedési minisztere 1886 és 1889 között építette ki a fiumei (rijekai) kikötőt, és most a Transadria nevű szállítmányozó cég székházának falán, a rakparthoz közel hirdeti tábla a kikötőváros építésében szerzett érdemeit.

A "táblatúra" után, visszatérve Lovranba Ágoston Gergelyből "kibújt" az idegenvezető, s elmondta, hogy Lovran a babér latin elnevezéséről, a laurus nobilisről kapta a nevét, mert a városka fölött magasodó Ucka hegység, olasz nevén a Monte Maggiore oldalait babérerdők borítják. Emiatt nincs szúnyog a környéken, a "kis vérszívó" ugyanis nem viseli el a babér illatát.

Középkori óvárosának legrégibb épülete a XII. századi Szent György templom, ahol nyaranta koncerteket tartanak, a kikötőben pedig kéthetente halászesteket. Ősszel, októberben, a szelídgesztenye-szüret idején minden vendéglő és cukrászda gesztenyés ételeket és süteményeket kínál, az utcákon meg sütik a gesztenyét - tette hozzá Ágoston Gergely.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Külföld Képzőművészet Vidék Régészet Képző Emlékmű

Ajánlott bejegyzések:

  • Bányahangulat a Balaton-parton Bányahangulat a Balaton-parton
  • Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert
  • A művészet tényleg gyógyíthat? A művészet tényleg gyógyíthat?
  • A meditáló bronzalakok mestere A meditáló bronzalakok mestere
  • Ritka látványosság Prágában Ritka látványosság Prágában

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr627856840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard