Cáfolta a művész és a debreceni MODEM kulturális központ igazgatója pénteken, hogy politikai szempontok érvényesültek volna a Kis magyar pornográfia című helyi kiállításon látható Kósa-szobor elkészítése, illetve bemutatása kapcsán.
Úgy fogalmazott, hogy a megnyitót övező botránynak, a szobor hirtelen eltűnésének, majd a kiállítótérben 20 óra körüli ismételt megjelenésének egyetlen magyarázata van: Kósa Lajos politikusként, városi vezetőként - visszaélve hatalmával - nyomást gyakorolt a MODEM vezetőire.
"Kósa Lajos egy személyben döntött arról, hogy a közpénzből épült és fenntartott művészeti intézményben mi lehet kiállítva és mi nem" - mondta Varga Zoltán, hozzátéve: "Kósa Lajos visszahozta Debrecenbe a múlt századot".
Kósa Lajos (Fidesz) közölte, hogy az alkotást nem látta, s álláspontja teljesen független az alkotások tartalmától és azok minőségétől.
"Ezzel kapcsolatban polgármesterként egyértelműen szeretném kinyilvánítani elvi álláspontomat: Debrecen városában hivatalban lévő politikusról képzőművészeti alkotás szabadon bemutatható, kiállítható - de csak abban az esetben, ha Debrecen város önkormányzatának ahhoz semmilyen köze nincs. Debrecen önkormányzata, polgármesteri hivatala, az önkormányzat szervezetei, intézményei, gazdasági társaságai, alapítványai nem lehetnek sem megrendelők, sem engedélyezők, sem finanszírozók egy ilyen esetben" - tette hozzá a polgármester.
Kitért arra, hogy a megnyitó előtt egy beszélgetésre is sor került a debreceni polgármester részvételével, ahol Kósa Lajos részletesen ismertette azt az elvi álláspontot, amelyet a róla készült vagy őt ábrázoló alkotások kapcsán képvisel.
Gulyás Gábor közlése szerint a Kósa-szobor alkotója, Gerhes Gábor nemcsak cáfolja, de határozottan kikéri magának, hogy politikai megrendelésre bárkiről műalkotást készítene. Ez az alaptalan, felháborító feltételezés a többi részt vevő művész és a kurátor számára is sértő - tette hozzá az igazgató, aki a leghatározottabban visszautasította, hogy a művészek felkérése és a kiállítás összeállítása során politikai szempontokat érvényesített volna.
Gerhes Gábor az Index hírportálnak nyilatkozva kiemelte: a legutóbb a rendszerváltás előtt volt olyan, hogy politikusok műveket vetettek le kiállításról. Hangsúlyozta: "ez nem pártpolitikai ügy.
"Mivel debreceni kiállításra hívtak meg, olyan politikust kerestem, akit közismert és a régióhoz köthető. Kósa egyértelműen a környék politikai ikonja" - tette hozzá.
Mint elmondta, a mű kapcsán elsősorban arra volt kíváncsi, milyen kapcsolatban áll a művészet és a politika Magyarországon; az aktuális politikai helyzettel foglalkozott.
"A kultúra és a politika egymásra utalt viszonyából adódóan a diktatúrák jellemző szokása volt, hogy élő politikusokról készült alkotások jelentek meg kiállítótermekben és galériákban. Munkám kísérlet és tanulmány arra vonatkozóan, hogy ez a mechanizmus egyáltalán működhet-e napjainkban, és ha igen, milyen módon tenné azt" - közölte Gerhes Gábor, majd hozzátette: nem számított arra, ilyen direkt választ kap a kérdésére.
Az Index azt írta, hogy a szobrot nem Gerhes Gábor készítette, ő csak a koncepciót dolgozta ki és a munkát irányította: fotót választott Kósa Lajosról, amelyet e-mailen juttatott el egy alkalmazott szobrászhoz, aki ez alapján másfélszeres, életnagyságú, realista szobrot készített.
Apropó
Mindehhez annál frappánsabbat nem is lehetne hozzászólni, mint ami a MODEM honlapján a Kis magyar pornográfia kiállítás leírásánál szerepel.
"Huszonöt évvel ezelőtt megjelent egy irodalmi alkotás, amely rendkívül árnyalt és élvezetes leírást adott a kádárizmus évtizedeiről. Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című műve sokunk számára revelatív módon jelenítette meg a létező szocializmus abszurdnak ható mechanizmusait, keserveit és örömeit.(...) Az elmúlt húsz évet az új Rendszer kialakulásának és megszilárdulásának időszakaként éltük meg. Ez alapvetően más, mint a régi – ám mechanizmusai néha ugyanúgy abszurdnak hatnak, mint az előző esetében. Mi történt ebben az országban? Mi történt ebben a Rendszerben? (...) Vajon lehetséges olyan válasz, amely semmibe veszi a kétosztatúság pártos logikáját, mégis sokak számára elfogadható?"
Mindehhez annál frappánsabbat nem is lehetne hozzászólni, mint ami a MODEM honlapján a Kis magyar pornográfia kiállítás leírásánál szerepel.
"Huszonöt évvel ezelőtt megjelent egy irodalmi alkotás, amely rendkívül árnyalt és élvezetes leírást adott a kádárizmus évtizedeiről. Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című műve sokunk számára revelatív módon jelenítette meg a létező szocializmus abszurdnak ható mechanizmusait, keserveit és örömeit.(...) Az elmúlt húsz évet az új Rendszer kialakulásának és megszilárdulásának időszakaként éltük meg. Ez alapvetően más, mint a régi – ám mechanizmusai néha ugyanúgy abszurdnak hatnak, mint az előző esetében. Mi történt ebben az országban? Mi történt ebben a Rendszerben? (...) Vajon lehetséges olyan válasz, amely semmibe veszi a kétosztatúság pártos logikáját, mégis sokak számára elfogadható?"
A sztori előzménye ITT!
