A Magyar Tudományos Akadémia Kőrösi Csoma Sándor-archívuma és Bolyai János Appendix című műve is felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára, amely idén a világ szellemi örökségének 35 különlegesen értékes darabjával - köztük a Magna Chartával, a Nibelung-énekkel, Anna Frank naplójával és a Népszövetség archívumával - bővült.

A UNESCO illetékes nemzetközi tanácsadó testülete a múlt héten Barbados szigetén tartotta háromnapos tanácskozását. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1997-ben hirdette meg a Világemlékezet programot azzal a céllal, hogy regisztrálja és megőrizze a világ szellemi örökségét, a világ emlékezetét, amely hűen tükrözi a nyelvek, népek és kultúrák sokszínűségét.

Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója által kinevezett, szakértőkből álló nemzetközi bizottság kétévenként bírálja el a tagállamoktól érkező jelöléseket. Idén 35 gyűjtemény és mű került fel az UNESCO Világemlékezet listájára; ezzel 193-ra emelkedett a listán szereplő gyűjtemények száma - olvasható az UNESCO honlapján (www.unseco.org).

Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka Duka Tivadar - Indiában működő hadiorvos közvetítésével - 1885-ben került az MTA tulajdonába. A 36 tételből álló gyűjtemény fontos részét képezik az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi kérdéseire válaszolva tudós mesterei állítottak össze. Az egyéb, másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatok és kéziratok a tibeti nyelvészethez, irodalomelmélethez, csillagászathoz és történelemhez kapcsolódnak. A hagyaték népszerűsítésében fontos szerepet játszik a gyűjtemény - a magyar mellett angolul és spanyolul is olvasható - honlapja.

A geometria Kopernikuszának tartott Bolyai János 1832-ben adta ki huszonhat oldalas Appendix, scientiam spatil absolute veram exhibens címmel írt művét, mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként jelent meg. A Bolyai fő művének tartott, latin nyelven, rendkívüli precizitással és tömörséggel megírt mű a matematikai irodalom legtökéletesebb munkái közé tartozik, amelyet napjainkig minden jelentősebb nyelvre lefordítottak. Bolyai János ezzel a munkájával valóban világraszólót alkotott, létrehozta az úgynevezett nemeuklideszi geometriát, megoldva a geometria leghosszabb ideig, több mint 2000 évig ellenálló, úgynevezett párhuzamosok problémáját. Bolyai János (1802-1860) Appendix című művéből három példányt őriznek az MTA Könyvtárának kézirattárában.