Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Akinek még a Szovjetunió is könyörgött

Akinek még a Szovjetunió is könyörgött

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 05.
Dupla jubileumi koncert: SoNoRo 20 & FAB 10
2025-10-21 17:46:53

A Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművész-házaspár által alapított Fesztivál Akadémia  Budapest

Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban
2025-10-16 10:34:26

Két olimpiai bajnok, Szász Emese és Fodor Rajmund is kilép a valóság kereteiből, hogy misztikus lényként

Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
2025-10-14 09:25:02

Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a

Tiszta őrület – Woody Allen legújabb darabjának világpremierje Budapesten
2025-10-13 18:00:00

November 7-én a Centrál Színházban mutatják be Woody Allen legújabb vígjátékát, a Tiszta őrületet

további bejegyzések a szerzőtől »

165 éve született Ilja Repin orosz festő, a realista festészet egyik legnagyobb alakja, aki új stílust teremtett páratlanul valószerű képeivel, és habár nem volt a szovjet rendszer híve, a Szovjetunióban ennek ellenére is a szocialista realizmus megteremtőjeként és legnagyobb alkotójaként tekintettek rá.

Önarckép (1887)
Repin Ukrajnában született orosz bevándorlók gyermekeként. A városka katonai iskolájának topográfiai osztályában kezdte tanulmányait, majd apja inasnak adta. Inaséveit 1857 és 1863 között egy helyi ikonfestőnél, I. M. Bunakovnál töltötte, ahol jártasságot szerzett a portréfestésben is. 1863-ban Szentpétervárra utazott és beiratkozott egy rajziskolába. Itt fedezték fel tehetségét: hamarosan a Művészeti Akadémia hallgatója lett. Vizsgaművével többéves külföldi ösztöndíjat nyert.

1873 és 1876 között Itáliában és főként Franciaországban élt, tapasztalatokat gyűjtött, dolgozott. Hazatérve szülővárosába, majd Moszkvába ment, végül Szentpéterváron telepedett le, ahol csatlakozott a Képzőművészek Vándorkiállítási Társaságába tömörült művészek csoportjához. A csoport jelentős szerepet játszott a 19. századi orosz festészet megújításában, az Akadémia túlzottan merev normáinak oldásában. Repin művészete az 1880-as években teljesedett ki. Szinte minden műfajban otthon érezte magát, témáit ebben az időszakban gyakran az ukrajnai vidéki életből merítette, számos zsánerképet festett. Alkotásaival rendszeresen részt vett a társaság kiállításain.


Hajóvontatók a Volgán (1873)

Az 1894-1907 között a Művészeti Akadémia tanára, két évig rektora is volt, emellett egy magán festőiskolában is tanított; nála tanult többek között B. M. Kusztogyijev és I. E. Grabar. A századforduló ünnepelt művészegyéniségei közé tartozott, több európai művészeti akadémiai is tagjává választotta. 1899-ben finn területre költözött, és élete utolsó három évtizedében szinte megszakítás nélkül ott élt és alkotott. Bár hazaköltözhetett volna, többször hívták és a szovjet pártvezetés is megpróbálta rábeszélni, ő nem élt a lehetőséggel. Soha nem tért vissza a szovjetté lett Oroszországba, saját házában hunyt el és annak parkjában temették el 1930 őszén.

Legismertebb művei közé a Hajóvontatók a Volgán (1873), a Húsvéti körmenet a Kurszki kormányzóságban (1880-1883), a Rettegett Iván és fia (1885) vagy a Golgota (1925).

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Festészet Képzőművészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában Júliusban Borszerdák a Magyar Nemzeti Galériában
  • 100 milliós Hantai Simon festmény és Kossuth étkészlet az Art and Antique-on 100 milliós Hantai Simon festmény és Kossuth étkészlet az Art and Antique-on
  • Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr257857356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard