Augusztus 13-án csütörtökön délután negyed háromkor temetik Püski Sándor könyvkiadót a budapesti Farkasréti temetőben.
Püski Sándor, a Püski Kiadó alapítója életének 99. évében vasárnap hunyt el Budapesten. A könyvkiadó 1911-ben született, a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát 1935-ben. Rá négy évre megalapította a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főleg a népi írók műveit jelentette meg. 1942-ben és 1943-ban a szárszói konferenciák egyik szervezője volt.
Koholt vádak alapján 1962-ben bebörtönözték, ahonnan 1963-ban szabadult. 1970-ben feleségével kivándorolt New Yorkba, ahol 1975-ben megalapította a Püski Kiadót, emellett kiállításokat, filmvetítéseket, előadásokat szervezett, és számtalan magyar művészt, írót, tudóst látott vendégül. A Püski Kiadó 1988-ban Budapesten, a Krisztina körúton alapította meg kiadóját és könyvkereskedését.
Püski Sándor részt vett a Nemzeti Demokrata Szövetség alapításában, amelynek 1991 és 1996 között tagja volt, 1995-ben pedig beválasztották a Magyarok Világszövetségének elnökségébe.
1990-ben Bethlen Gábor-, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-, 1996-ban Magyar Örökség és Bocskai István-díjat, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetést kapott. 2001-ben az I. kerület díszpolgára lett, 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét nyerte el, 2003-ban az Év Könyve díjjal, 2004-ben Magyar Művészetért elismeréssel jutalmazták.
2005-ben feleségével együtt Szent István-díjat kapott, kilencvenedik születésnapján, 2001 februárjában pedig Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki.
Püski Sándor 2002-ben megírta Könyves sors, magyar sors című munkáját életéről, munkásságáról, és a népi mozgalom fejlődéséről.
