A rock and roll a tiszteletlenségről beszél, főleg tisztelettel. Volt idő, amikor harminc fölött nem bíztak senkiben, de ez már több mint harminc éve volt.
George Harrison sosem volt főnök a Beatlesben, viszont csak a legnagyobb főnöknek, Istennek fogadta el az utasításait. Nemrég jelent meg a fickós Let It Roll című válogatáslemeze.

Harrison a Beatles nevű Bt. egyik kültagja volt, és olyan vagyontárgyakat vitt be a cégbe, mint a zseniális Taxman, Here Comes The Sun, a Something, éppen a While My Guitar Gently Weeps. Utóbbi három dal koncertverziókban szerepel a Let It Roll című gyűjteményes albumon. 

A Beatles -és Harrison-fanatikusok biztos, hogy napokig tartó ankétokon, konferenciákon elemeznék ki a digitálisan újrakevert slágergyűjtemény hibáit, vagy éppen újabb összesküvés-elméleteket tárnának a nagyvilág elé. Az mindenesetre meglepő, hogy egy album, mely Harrison dalszerzői nagyságát kívánná demonstrálni, nem saját szerzeménnyel indul, hanem a Got My Mind Set On You-val, mely Rudy Clark dala. 

A válogatást egyébként George Harrison özvegye, Olivia Harrison gardírozta, és a sztenderd slágerek mellett (My Sweet Lord, When We Was Fab, This Is Love, Give, Me Love (Give Me Peace On Earth), All Things Must Mass, Ballad Of Sir Frankie) olyan ritkaságok is melyet kaptak, mint a Cherr Down, melyet Tom Pettyvel írt a Halálos fegyver című akcióvígjáték második részéhez, vagy az I Don’t Want To Do It című Bob Dylan-dal. Azt is furcsállhatják a Harrison szekta hívei, hogy az első két kísérletezős hangzású lemezről (melyek még a Beatles-időkben jelentek meg), nem szerepeltetnek számokat. 

Felülreprezentált (egyébként nagyon helyesen) az All Things Must Pass, mely a poptörténet első tripla albuma volt, és jórészt azokat a számokat tartalmazta, melyeket Harrison hiába kínált a Beatles-nek, McCartney és Lennon kiszórta őket. Nos, minden idők egyik legjobb szólólemeze lett, és ezt hallgatva megérthetjük, milyen indulatok feszültek a zenekaron belül. (McCartney azzal is szívatta, hogy hangról hangra megmondta, hogyan szólózzon, George Martin producer is úgy bánt vele, mint egy zenekari segédmunkással.) 

Szóval Harrison életműve nem más, mint tárgyi bizonyítéka annak, hogy a Beatles nemcsak Lennonból és McCartneyból állt, hanem a csendes, de valójában jó dumás Harrisonból is. Illetve az életmű szólóperiódusa gyakorlatilag le is válik a Beatles-hagyományról. Tele van kísérletezős víziókkal, hinduista látomásokkal, és persze sztenderd popslágerekkel is. Harrison hitt a lélekvándorlásban, és az is lehet, hogy most ebben a válogatáslemezben született újjá.