Módosul az a korábbi trend, hogy minél gazdagabb egy nemzet, annál kevesebb gyerek születik. Amerikai kutatók elemzése szerint bizonyos szintű jólét felett újra emelkedik a születési ráta.
A philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatói a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában közzétett tanulmányukban jelentették be, hogy a kéttucat legfejlettebb ország többségében már megfordult a korábbi irány, újra növekszik a születések száma. Az "átbillent" fejlett országok közt van például Ausztrália, Svédország, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia.A kutatók úgy vélik, megállapításaik új megvilágításba helyezik a 21. század népesedési problémáját. A korábbi aggodalmak szerint egyre kevesebb fiatal és középkorú termeli majd meg a szociális és egészségügyi kiadásokra szükséges forrásokat, ahogy a fejlett országok népessége elöregszik. Az új trend azonban azt mutatja, hogy ismét emelkedhet a gyerekek, majd az aktív népesség aránya, ha az ország átlép egy jóléti küszöböt.
A legtöbb fejlett országban már régóta nem éri el az egy nőre jutó születési szám a 2,1-es átlagot, amely a népesség fenntartásához szükséges lenne. A 2005-ös adatok szerint Dél-Koreában, Japánban, Olaszországban és Spanyolországban például ez az arányszám rendre 1,08; 1,26; 1,32; illetve 1,33. Ha ezek a számok nem változnának, a felsorolt nemzetek népessége - bevándorlók nélkül - 40-45 éven belül felére csökkenne.
Az országok fejlettségét az úgynevezett humán fejlődési index (HDI) méri, amelynek értéke nulla és 1,0 között van, és számításánál figyelembe veszik a várható élettartamot, az egy főre jutó nemzeti összterméket (GDP), valamint a képzettségi mutatókat. A legszegényebb húsz ország - valamennyi afrikai - HDI-értéke 0,30 és 0,48 között van, a legmagasabb értékkel bíró húsz ország pontszáma pedig 0,93 és 0,97 között.
Mikko Myrskyla és munkatársai tanulmányukban "alapvető változást találtak a korábban jól megalapozott fordított arányosságban a termékenység és a fejlettség között". Az egyes nemzeteknél a születési arány akkor éri el a mélypontot, amikor a HDI 0,86 lesz, majd akkor kezd újra emelkedni, amikor eléri a 0,95-öt - írják.
A tanulmányban a szerzők kiemelik, hogy a gazdag nemzetek javuló születési arányszáma hátterében legfontosabb hajtóerőknek azokat a társadalomi változásokat találták, melyek megkönnyítik a nőknek a gyerekvállalást.
A Human Development Report (http://hdrstats.undp.org/countries) adatai szerint Magyarország 2005-ben 177 országból a 36. helyet foglalta el 0,874-es HDI értékkel, a születéskor várható élettartam ekkor 72,9 év volt. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adatai szerint 2005-ben a magyar születési arányszám 1,32 volt (http://europa.eu).