Feljelentette egy amerikai játékfilm alkotóit Anvar Szadat néhai egyiptomi elnök lánya, a Spancserek (I Love You, Man) című vígjátékban ugyanis az egyik főszereplő az apjáról nevezte el a kutyáját. A per szeptember 1-jén kezdődik – mondta el a felperes ügyvédje.
Rukaíja asz-Szadat azt szeretné, hogy Egyiptomban kobozzák el a film valamennyi kópiáját – közölte Szamír Szabri ügyvéd.A sértőnek talált jelenetben az egyik főszereplő, akit Jason Segel amerikai színész alakít, elmeséli, hogy azért nevezte el a kutyáját Anvar Szadatról, mert az állat szembeszökő hasonlóságot mutat a néhai államfővel. A kutya neve feltűnik a stáblistán is, mint Anvar Szadat, aki önmagát alakítja.
A filmet júliusban kezdték vetíteni Egyiptomban, amúgy már eleve a kifogásolt kutyás jelenet nélkül. Internetes portálokról azonban nemrég a szélesebb publikum is értesült a jelenetről, amelyben Anvar Szadatnak nevezik az ebet.
Szabri elmondta: a héten panaszt nyújtottak be a film producerei, színészei és az egyiptomi forgalmazó ellen. „Panaszt nyújtottunk be a kommunikációs minisztérium ellen is, amiért engedélyezte a film forgalmazását a néhai Szadat elnök hazájában” - tette hozzá.
Szabri és védence amerikai bíróságok elé is kívánja vinni az ügyet.
Szadat asszony szerint John Hamburg filmje „sértő” apjára nézve. „A film árt Egyiptomnak és a Közel-Keleten játszott szerepének is”- mondta.
A muzulmánok tisztátalan állatnak tartják a kutyát, és valakit kutyának nevezni az egyik legnagyobb sértés a Közel-Keleten.
Rukaíja asz-Szadat, aki éberen őrzi apja emlékét, 2008-ban rágalmazás miatt perbe fogta apja elődjének, Gamal Abdel Nasszernek a lányát, aki azzal vádolta meg Szadatot, hogy az Egyesült Államok ügynöke volt.
Hoda Abdel Nasszert a bíróság 100 ezer egyiptomi font (több mint 3,4 millió forint) kártérítés megfizetésére ítélte.
Anvar Szadatot 1981. október 6-án gyilkolták meg iszlamisták, akik többek között azt vetették a szemére, hogy Egyiptom 1979-ben – az arab országok közül elsőként - békeszerződést írt alá Izraellel.
Carter amerikai elnök hatékony közvetítésével 1979-ben születik meg Camp David-ben a hőn áhított békeszerződés, mely értelmében Egyiptom – elsőként az arab világból – elismeri Izrael létezéshez való jogát, míg a zsidó állam vállalja, hogy pár éven belül kivonul a megszállt Sinai-félsziget egészéről. A megkötött egyezmény nemzetközi jelentőségének elismeréseképpen 1979-ben Szadat, Beginnel megosztva, Nobel-békedíjat kap. A növekvő belső elégedetlenség miatt szigorít az addig is létező politikai-társadalmi cenzúrán, valóságos hajtóvadászatot indít ellenfelei, főként az iszlamisták ellen. 1981-ben egy katonai díszfelvonuláson éri utol a fundamentalisták haragja. A Muzulmán Testvériségből kiváló radikális Egyiptomi Iszlám Dzsihád tagjai véres merényletben szabályosan kivégzik. Utódjául alelnökét, Hoszni Mubarakot választják.
Filmes hír még:www.kulturpart.hu/film/14207/dontott_nem_indul_ujra_2010ben