Gondolatok, visszaemlékezések Ortutay Gyula művelődéspolitikus-néprajztudóstól a Napló I. 1938-1954 című kötete kapcsán.
Ez nem volt könnyű feladat - idézi fel a tudósasszony - mert öt percben, közérthetően, lényegre törőn kellett előadni a mondanivalót. Ezen kívül - mai szóval élve - csapatépítő tréningeket is tartott diákjainak a lakásán, és rendszeresen összejött a fiatalokkal az Országház Étteremben, s kedvence a marhapörkölt volt, jóízűen evett és élvezetesen társalgott - emlékezett a volt tanítvány.
Azon túl, hogy Ortutay Gyula (1910-1978) a professzora volt, az általa 1967-ben létrehozott MTA Néprajzi Kutatócsoportjában is együtt dolgoztak. Sok emberen segített, de ezt nem látványosan tette. A csoportba fölvette a börtönbüntetése miatt mellőzött Göncz Árpád feleségét, Göncz Zsuzsát, hogy legyen a családnak valami jövedelme, de ott "bújtatta" a régi hadsereg egykori tábornokát is.
- Rengeteget dolgozott, rendszerető volt és rendet tartott maga körül s munkatársai között is, emellett mindig lehetett vele beszélni, de szorosan kellett fogalmazni, mert nem tűrte a bőbeszédűséget. A fiatal kutatóknak fotólabort biztosított, kocsit a gyűjtő utakra - jegyezte meg a volt tanítvány.
- Ortutay Gyulát a politika hol fölemelte, hol ejtette, a rázós időkről egy szót sem írt Naplójában, valószínűleg családja védelmében, mert három gyermeke volt. Néprajzi kutatásait folyamatosan végezte, nem volt nagyképű, nem kezelt le senkit, mindenkivel gyorsan tudott kapcsolatot teremteni, köszönhetően falukutató múltjának - magyarázta Tátrai Zsuzsanna.
Ortutay Gyula sokágú tevékenységéből többnyire az egyházi iskolák államosítását emelik ki, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1947-1950) rá hárult ez a súlyos feladat. Tudományszervezőként olyan nagyjelentőségű kezdeményezései voltak, mint az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, ő indította el az 1848-49-es szabadságharc 100. évfordulójának megünneplésére az 1848-as néphagyományok gyűjtését. Kezdeményezője volt a Magyar Néprajzi Lexikon kiadásának, elindítója a Magyar Néprajz nyolc kötetes sorozatának és a Magyar Népmese katalógusnak - sorolta a tényeket Tátrai Zsuzsanna.
Amikor a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának a vezetője lett, számba vette a múzeumok anyagát, az egész országra kiterjedő leltározási rendet vezetett be. A tudós fia, Ortutay Tamás szobrász elmondta: apja megakadályozta a Szépművészeti Múzeum kincseinek a kiárusítását, hogy azután ezzel a pénzzel töltsék föl az államkasszát. Nem engedte lerombolni a Batthyány téri Szent Anna templomot, és nemet mert mondani a tabáni parasztházak ledózerolására is. Rákosi Mátyás behívatta, s megjegyezte: "Tudtuk mindig Gyulám, hogy te narodnyik (népi) vagy" felkiáltással a földszintes házak még egy darabig a helyükön állhattak.
- Ezek a cselekedetei is azt igazolják, hogy nem vett részt a "szellemi elsötétítésben," s ahol lehetett, csöndesen ellenállt.
Ortutay Gyula soha nem kapott Kossuth-díjat, erkölcsi érzéke nem tűrte, hogy az a bizottság, amelynek az élén áll, őt javasolja a kitüntetésre. S amikor ezt indítványozták, egyszerűen kivette munkatársait a Kossuth-díj bizottságból - hangsúlyozta a fia. Ortutay Gyula ellenszenvvel nézte Kádár János erőszakos újra téeszesítését. Azt pontosan tudta, hogy sok helyen jól működtek a nagy téeszek, de hibának tartotta az erőszakot.
Mint néprajzos, jól ismerte a falut és megkereste a legtekintélyesebb gazdát, mondván: "Ha maga szervezi meg a téeszt, jól fog működni." A válasz egy kérés volt:" Nem kapok bajuszkötőt, ha szerez nekem, megszervezem a téeszt." Ortutay Gyula Ausztriából szerzett bajuszkötőt, s a gazda megszervezte a környék legjobb közös gazdaságát. Ortutay Gyulával a gazda élete végéig tartotta a kapcsolatot - mesélte a tudós fia.
- Apám miniszteri kinevezésekor, 1947-ben aláírattak vele - és minden minisztertársával - egy dátum nélküli lemondó nyilatkozatot, hogy ne kelljen bajlódni a kirúgásával, hiszen aláírásával igazolja, hogy önként távozik - jegyezte meg. Ennek el is jött az ideje, 1950. február 16-án, Zsuzsi húgom születésének napján Rákosi "elfogadta" Ortutay Gyula lemondását - mondta.
Ortutay Tamás kisgyermekkorából arra emlékszik, hogy apja saját meséket mondott a három gyereknek. Erős volt, támogató, jókedvű, s - piarista neveltetéséből adódóan - szigorú is. Fiának boksztrénert szerződtetett, mert úgy találta, hogy a gyerek erőtlen. Ortutay Gyula azt értékelte, ha egy férfinek tartása van - mondta a fia.
Ortutay Tamás megtudta, hogy édesapja népmesegyűjtéséből japán mesekönyvet is szerkesztettek Urasima Taró címmel. Óe Kendzaburó Nobel-díjas japán író 1997-ben Budapesten járt egy konferencián, amikor egy tévéinterjúban elmondta, hogy gyermekkorában édesanyja Ortutay mesekönyvéből olvasott föl neki, és Mesebeli Jánostól, a legkisebb fiútól tanult bátorságot.
