Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Napló Ortutay Gyulája

A Napló Ortutay Gyulája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 11.
Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
2023-09-22 06:00:00

A KÜLKÖRÚT szervezői idén ősszel is tartalmas és ingyenes programokkal várják a józsefvárosiakat és minden

Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
2023-09-21 06:00:00

A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére október 10-én egy újabb könyv érkezik. A világpremier napján egy

Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
2023-09-08 11:03:52

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készíti legújabb

„Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
2023-09-05 19:00:00

A szeptemberben induló új podcastsorozatban Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus kilépve

további bejegyzések a szerzőtől »

Gondolatok, visszaemlékezések Ortutay Gyula művelődéspolitikus-néprajztudóstól a Napló I. 1938-1954 című kötete kapcsán.

Nagy formátumú, ambiciózus ember volt, és valamennyi pozíciójában nagy figyelmet fordított a néprajz tudományára. A folklór elméleti kutatója, professzor, tudományszervező, politikus jól élt a hatalmával, és sokat segített az 1960-as évek vége felé végzett folklorista generációnak, mert figyelt rájuk. A Magyar Rádióban indított sorozatában, a Kis Magyar Néprajz címűben lehetőséget adott tanítványainak a szereplésre - mondta Ortutay Gyuláról egyik tanítványa, Tátrai Zsuzsanna.

Ez nem volt könnyű feladat - idézi fel a tudósasszony - mert öt percben, közérthetően, lényegre törőn kellett előadni a mondanivalót. Ezen kívül - mai szóval élve - csapatépítő tréningeket is tartott diákjainak a lakásán, és rendszeresen összejött a fiatalokkal az Országház Étteremben, s kedvence a marhapörkölt volt, jóízűen evett és élvezetesen társalgott - emlékezett a volt tanítvány.

Azon túl, hogy Ortutay Gyula (1910-1978) a professzora volt, az általa 1967-ben létrehozott MTA Néprajzi Kutatócsoportjában is együtt dolgoztak. Sok emberen segített, de ezt nem látványosan tette. A csoportba fölvette a börtönbüntetése miatt mellőzött Göncz Árpád feleségét, Göncz Zsuzsát, hogy legyen a családnak valami jövedelme, de ott "bújtatta" a régi hadsereg egykori tábornokát is.

- Rengeteget dolgozott, rendszerető volt és rendet tartott maga körül s munkatársai között is, emellett mindig lehetett vele beszélni, de szorosan kellett fogalmazni, mert nem tűrte a bőbeszédűséget. A fiatal kutatóknak fotólabort biztosított, kocsit a gyűjtő utakra - jegyezte meg a volt tanítvány.

- Ortutay Gyulát a politika hol fölemelte, hol ejtette, a rázós időkről egy szót sem írt Naplójában, valószínűleg családja védelmében, mert három gyermeke volt. Néprajzi kutatásait folyamatosan végezte, nem volt nagyképű, nem kezelt le senkit, mindenkivel gyorsan tudott kapcsolatot teremteni, köszönhetően falukutató múltjának - magyarázta Tátrai Zsuzsanna.

Ortutay Gyula sokágú tevékenységéből többnyire az egyházi iskolák államosítását emelik ki, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterként (1947-1950) rá hárult ez a súlyos feladat. Tudományszervezőként olyan nagyjelentőségű kezdeményezései voltak, mint az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, ő indította el az 1848-49-es szabadságharc 100. évfordulójának megünneplésére az 1848-as néphagyományok gyűjtését. Kezdeményezője volt a Magyar Néprajzi Lexikon kiadásának, elindítója a Magyar Néprajz nyolc kötetes sorozatának és a Magyar Népmese katalógusnak - sorolta a tényeket Tátrai Zsuzsanna.

Amikor a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának a vezetője lett, számba vette a múzeumok anyagát, az egész országra kiterjedő leltározási rendet vezetett be. A tudós fia, Ortutay Tamás szobrász elmondta: apja megakadályozta a Szépművészeti Múzeum kincseinek a kiárusítását, hogy azután ezzel a pénzzel töltsék föl az államkasszát. Nem engedte lerombolni a Batthyány téri Szent Anna templomot, és nemet mert mondani a tabáni parasztházak ledózerolására is. Rákosi Mátyás behívatta, s megjegyezte: "Tudtuk mindig Gyulám, hogy te narodnyik (népi) vagy" felkiáltással a földszintes házak még egy darabig a helyükön állhattak.
- Ezek a cselekedetei is azt igazolják, hogy nem vett részt a "szellemi elsötétítésben," s ahol lehetett, csöndesen ellenállt.

Ortutay Gyula soha nem kapott Kossuth-díjat, erkölcsi érzéke nem tűrte, hogy az a bizottság, amelynek az élén áll, őt javasolja a kitüntetésre. S amikor ezt indítványozták, egyszerűen kivette munkatársait a Kossuth-díj bizottságból - hangsúlyozta a fia. Ortutay Gyula ellenszenvvel nézte Kádár János erőszakos újra téeszesítését. Azt pontosan tudta, hogy sok helyen jól működtek a nagy téeszek, de hibának tartotta az erőszakot.

Mint néprajzos, jól ismerte a falut és megkereste a legtekintélyesebb gazdát, mondván: "Ha maga szervezi meg a téeszt, jól fog működni." A válasz egy kérés volt:" Nem kapok bajuszkötőt, ha szerez nekem, megszervezem a téeszt." Ortutay Gyula Ausztriából szerzett bajuszkötőt, s a gazda megszervezte a környék legjobb közös gazdaságát. Ortutay Gyulával a gazda élete végéig tartotta a kapcsolatot - mesélte a tudós fia.

- Apám miniszteri kinevezésekor, 1947-ben aláírattak vele - és minden minisztertársával - egy dátum nélküli lemondó nyilatkozatot, hogy ne kelljen bajlódni a kirúgásával, hiszen aláírásával igazolja, hogy önként távozik - jegyezte meg. Ennek el is jött az ideje, 1950. február 16-án, Zsuzsi húgom születésének napján Rákosi "elfogadta" Ortutay Gyula lemondását - mondta.

Ortutay Tamás kisgyermekkorából arra emlékszik, hogy apja saját meséket mondott a három gyereknek. Erős volt, támogató, jókedvű, s - piarista neveltetéséből adódóan - szigorú is. Fiának boksztrénert szerződtetett, mert úgy találta, hogy a gyerek erőtlen. Ortutay Gyula azt értékelte, ha egy férfinek tartása van - mondta a fia.

Ortutay Tamás megtudta, hogy édesapja népmesegyűjtéséből japán mesekönyvet is szerkesztettek Urasima Taró címmel. Óe Kendzaburó Nobel-díjas japán író 1997-ben Budapesten járt egy konferencián, amikor egy tévéinterjúban elmondta, hogy gyermekkorában édesanyja Ortutay mesekönyvéből olvasott föl neki, és Mesebeli Jánostól, a legkisebb fiútól tanult bátorságot.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Társadalom Irodalom Folk Néprajz Pártállam

Ajánlott bejegyzések:

  • A hímes tojások titkai A hímes tojások titkai
  • Amit a böjtről tudni érdemes Amit a böjtről tudni érdemes
  • Hogyan tisztálkodtak őseink? Hogyan tisztálkodtak őseink?
  • Mit szűr a szűr? Mit szűr a szűr?
  • Hódítanak a hagyományok Hódítanak a hagyományok

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr777857684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard