Szent István-szobrot avatnak augusztus 21-én a felvidéki, színmagyar Révkomáromban a Lúdpiac téren, amely ebből az alkalomból szintén felveszi az államalapító magyar király nevét - erősítette meg Bastrnák Tibor, a magyar határ mentén fekvő város polgármestere.
"Révkomárom képviselő testülete egyhangúlag támogatta a Jókai Egyesület kezdeményezését, hogy a városban állítsanak szobrot Szent István királynak, aki uralkodóként az ország egész területén élő nemzetiségeket elismerte" - jelentette ki a polgármester.
A szobrot Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész készítette el, aki maga is jelen volt a sajtótájékoztatón. A mintegy 25 tonnás bronzszobor életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága az alapzatul szolgáló hatalmas kőtömbbel együtt meghaladja majd a nyolc métert. Magyarország első királyát lován ülve, korhű öltözékben, koronázási palástban jeleníti meg. Fején ott lesz a Szent Korona, kezében pedig zászlós dárda, amelyen az apostoli kereszt és a hármas halom látható.
A szobor környékét parkosítják, kikövezik, s éjjel díszkivilágítást is kap.
Szent István szobrának tervezett felállítását a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) még februárban élesen bírálta. "Hamis és cinikus Révkomárom vezetésének döntése, hogy a Szlovák Köztársaság területén előnyben részesítette egy magyar király szobrát, miközben hosszú ideje nem képes méltóbb helyet találni a szláv hittérítők, Európa patrónusai, Szent Cirill és Metód szoborcsoportja számára" - jelentette ki akkor Anna Belousovová, az SNS alelnöke.
Bírálta azt is, hogy a Lúdpiac teret, ahol az államalapító király szobra állni fog, ebből az alkalomból Szent István térre nevezik át. "Szent István magyar király volt. Révkomárom a Szlovák Köztársaság területe" - szögezte le Belousovová. Felhívta Révkomárom vezetőit, "vegyék figyelembe, hogy milyen ország területén vannak", és mihamarabb találjanak méltó közteret a Cirill és Metód szoborcsoportnak is.
A szláv hittérítők szobrait a Matica Slovenská egyesület készíttette, s Révkomárom egyik központi terén szerette volna elhelyezni. Az önkormányzat ezt azonban nem engedélyezte. Indoklásul azt hozta fel, hogy nem létezik semmiféle történelmi dokumentum arra nézve, hogy a hittérítők valaha is megfordultak volna a város területén vagy környékén. A szoborcsoportot végül is a Matica Slovenská székházának bejárata fölötti balkonon állították fel, mert ehhez nem kellett a város engedélye.
Az SNS ezzel összefüggésben tavaly törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amelynek lényege, hogy országos és nemzeti jellegű köztéri szobrok és emléktáblák esetében korlátoznák az önkormányzatok jogait. A javaslatot végül is nem hagyta jóvá a parlament.
Hasonló vita zajlott le a döntő részben magyarok lakta Pereden is (vágsellyei járás), amelynek nevét a II. világháború után hivatalosan Tesedíkovóra változtatták, Tessedik Sámuelre hivatkozva. Tessediket a szlovák történetírás szlováknak tartja. A Matica Slovenská néhány éve szobrot akart neki emelni Pereden. A település önkormányzata azonban ezt elutasította. Azt állítják: Tessediknek és Perednek a falunév erőszakos megváltoztatásán kívül semmi köze sincs egymáshoz.
Ajánlott olvasmány
Magyarországról, romlott hazánkról
