Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
125 éves a sárga királynő!

125 éves a sárga királynő!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 08. 14.
JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
2025-05-09 10:47:20

Jodok Vuille - ismertebb nevén JODOKCELLO - a klasszikus crossover új szenzációja, aki most először jön

Szárnyakat adni a jövőnek
2025-05-08 18:00:00

Folyamatosan eleget téve az egyre bővülő nemzetközi érdeklődésnek is, a MÁNE a hazai közönségre

Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás
2025-05-07 18:00:00

A MÜPA színpadán bemutatott zenés irodalmi utazás ezúttal az általános iskola alsó tagozatosainak szólt –

Két hangon
2025-05-07 09:57:00

A Várfok Project Room következő kiállításaként két generáció, két médium és két világ mégis egy, az

további bejegyzések a szerzőtől »

Mindenki a csodájára jár, kimért, testes, magas homlokú, óriási tömegeket mozgat, és egyáltalán nem látszik rajta a kor. Az egész világ büszke lehet rá!

Százhuszonöt éve, 1884. augusztus 16-án adták át a Keleti pályaudvart, amely ma is szilárdan áll a cédrusfa cölöpökön. Az országgyűlés 1868. december 5-én megtartott 344. ülésén úgy döntött, tervet készíttet a pesti és budai pályaudvarok összekötésére, Pesten pedig egy központi pályaudvar építésére. Egyidejűleg felkérték gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi minisztert a vasúti beruházások felügyeletére.

Az első elképzeléseknél szóba sem került a Baross tér. A "központi személyszállító indóház" helyéül a mai Rákóczi útnak és a Nagykörútnak a keresztezését, a volt Nemzeti Színházzal szemben levő területet jelölték ki. A Keleti tehát ugyanúgy a nagykörútra került volna, mint a Nyugati. A meglévő Losonczi pályaudvar (a mai Józsefvárosi pályaudvar) és az új indóház közé magasvasutat terveztek, azonban a nagyszabású tervet, még mielőtt kidolgozták volna részleteiben, elvetették.
Ajánlott olvasmány!
KINCSET TALÁLT EGY HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FIÚ!
ITT!

Az 1873-as világválság megrendítette a monarchia gazdasági életét is, így elhalasztották a Keleti építését. A munka csak 1881-ben indulhatott meg. Budapest polgárai szinte nemzeti kérdésként kezelték a Keleti ügyét. A MÁV a terveket nem Bécsben rendelte meg, hanem saját mérnökeivel készíttette el. Rochlitz Gyula főmérnököt bízták meg, akinek tervei alapján elkészült eklektikus épület a maga idejében Közép-Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt.

A főváros ragaszkodott hozzá, hogy a főhomlokzat a Kerepesi út tengelyébe kerüljön, ám ez alaposan megnehezítette a pályaudvar tervezését. Nyilvánvalóan akkor is végeztek talajtani vizsgálatokat, mégis kellemetlen meglepetés érte az építőket. Mocsaras, vizenyős réteg bukkant elő, amely jelentős többletmunkát és költségnövekedést eredményezett. A felvételi épületet cölöpökre kellett alapozni. A cölöpök alapanyagául a cédrust választották, mert ez a fafajta a víz hatására megkövesedik, és időállóvá válik. (A metró Baross téri állomásának építésekor a cölöpöket teljesen épségben találták.)
Nem nagy ötlet, nem nagy kérés. Tessék egyszer ezt a gyönyörű nőt körbejárni. Örülni, hogy nekünk adta magát.
Elképesztően finom részletei vannak. Tudjuk-e egyáltalán, hogy egy ilyen, a fejünkben pusztán a funkcionalitására lecsupaszodott épület több is lehet, mint pályaudvar? Hogy nem csak és kizárólag a hullámos betont, a köpéseket, a leült vasport, a szemetet és a késő vonatokat jelenti - hanem ez az épület jelenti nyugatot a keletről érkezőknek? Nemcsak 125 éve, de most is! Akkor a Monarchia legkeletibb tartományából érkező tranzitutas itt szívta be először Európa levegőjét. Jó, osztrák pénz, szlovák munkaerő, hogyne, hogyne - de birodalmi megvalósítás. Mi kaptuk - nem biztos, hogy megérdemeltük (látva a mai állapotát egyre inkább ezt gondolom). De hogy mi adhattunk nevet neki, mi mutathattuk be, mint méltatlan portás, Európát Keletnek, ez nagy szerencse, nem árt, ha megbecsüljük. Járjuk körbe, ilyenünk van.
kp

A pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte. Az ötrészes, monumentális, reneszánsz mintázatú kapuzat és az épület valamennyi kovácsoltvas díszítése Jungfer Gyula európai hírű műlakatos keze munkája. A csarnokot Lotz Károly festményei, valamint Than Mór freskói ékesítik.

A főépület területe 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42 méter, magassága 31,4 méter. Az állomás vágányzata a megnyitáskor napi 52 vonat forgalmának lebonyolítására volt alkalmas. Az épület nemcsak szépségével, de impozáns méreteivel is lenyűgözte a látogatókat, nem is beszélve az akkor még újdonságnak számító villanyvilágításról.

Az elmúlt százhuszonöt esztendő alatt a Keleti "arculata" többször is átalakult. A II. világháborús pusztításokat 1948-ra tüntették el. A metróépítéssel egyidejűleg megváltozott a pályaudvar homlokzati része. Az 1960-as évek végén az állomás előtt aluljárórendszert hoztak létre. Az 1980-as évek második felében újabb nagyszabású felújítás történt. Ekkor állt üzembe például a teljesen automatizált váltóállító-rendszer. Napjainkban a Keleti pályaudvar Magyarország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, ahol naponta 410 vonat közlekedik. A 2-es metró mellett előreláthatóan 2011-re megépülő 4-es metró a Keleti kiemelkedő fontosságát csak tovább erősíti majd.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Budapest Építészet Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Budapesten alkot magyar zenészekkel Cher és Celine Dion dalszerzője Budapesten alkot magyar zenészekkel Cher és Celine Dion dalszerzője
  • Júliusban Budapesten koncertezik Jennifer Lopez Júliusban Budapesten koncertezik Jennifer Lopez
  • Vajdasági színházi előadások mutatkoznak be a 13. Vendégváró Fesztiválon Vajdasági színházi előadások mutatkoznak be a 13. Vendégváró Fesztiválon
  • Candlelight: globális klasszikus zenei sorozat már Budapesten is Candlelight: globális klasszikus zenei sorozat már Budapesten is
  • Európa legnagyobb immerzív attrakciója nyílik Budapesten Európa legnagyobb immerzív attrakciója nyílik Budapesten

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr157857896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard