Mindenki a csodájára jár, kimért, testes, magas homlokú, óriási tömegeket mozgat, és egyáltalán nem látszik rajta a kor. Az egész világ büszke lehet rá!

Az első elképzeléseknél szóba sem került a Baross tér. A "központi személyszállító indóház" helyéül a mai Rákóczi útnak és a Nagykörútnak a keresztezését, a volt Nemzeti Színházzal szemben levő területet jelölték ki. A Keleti tehát ugyanúgy a nagykörútra került volna, mint a Nyugati. A meglévő Losonczi pályaudvar (a mai Józsefvárosi pályaudvar) és az új indóház közé magasvasutat terveztek, azonban a nagyszabású tervet, még mielőtt kidolgozták volna részleteiben, elvetették.
Az 1873-as világválság megrendítette a monarchia gazdasági életét is, így elhalasztották a Keleti építését. A munka csak 1881-ben indulhatott meg. Budapest polgárai szinte nemzeti kérdésként kezelték a Keleti ügyét. A MÁV a terveket nem Bécsben rendelte meg, hanem saját mérnökeivel készíttette el. Rochlitz Gyula főmérnököt bízták meg, akinek tervei alapján elkészült eklektikus épület a maga idejében Közép-Európa egyik legkorszerűbb pályaudvara volt.

Elképesztően finom részletei vannak. Tudjuk-e egyáltalán, hogy egy ilyen, a fejünkben pusztán a funkcionalitására lecsupaszodott épület több is lehet, mint pályaudvar? Hogy nem csak és kizárólag a hullámos betont, a köpéseket, a leült vasport, a szemetet és a késő vonatokat jelenti - hanem ez az épület jelenti nyugatot a keletről érkezőknek? Nemcsak 125 éve, de most is! Akkor a Monarchia legkeletibb tartományából érkező tranzitutas itt szívta be először Európa levegőjét. Jó, osztrák pénz, szlovák munkaerő, hogyne, hogyne - de birodalmi megvalósítás. Mi kaptuk - nem biztos, hogy megérdemeltük (látva a mai állapotát egyre inkább ezt gondolom). De hogy mi adhattunk nevet neki, mi mutathattuk be, mint méltatlan portás, Európát Keletnek, ez nagy szerencse, nem árt, ha megbecsüljük. Járjuk körbe, ilyenünk van.
kp
A pályaudvar vasszerkezetét Feketeházy János hídépítő mérnök tervezte. Az ötrészes, monumentális, reneszánsz mintázatú kapuzat és az épület valamennyi kovácsoltvas díszítése Jungfer Gyula európai hírű műlakatos keze munkája. A csarnokot Lotz Károly festményei, valamint Than Mór freskói ékesítik.
A főépület területe 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42 méter, magassága 31,4 méter. Az állomás vágányzata a megnyitáskor napi 52 vonat forgalmának lebonyolítására volt alkalmas. Az épület nemcsak szépségével, de impozáns méreteivel is lenyűgözte a látogatókat, nem is beszélve az akkor még újdonságnak számító villanyvilágításról.
Az elmúlt százhuszonöt esztendő alatt a Keleti "arculata" többször is átalakult. A II. világháborús pusztításokat 1948-ra tüntették el. A metróépítéssel egyidejűleg megváltozott a pályaudvar homlokzati része. Az 1960-as évek végén az állomás előtt aluljárórendszert hoztak létre. Az 1980-as évek második felében újabb nagyszabású felújítás történt. Ekkor állt üzembe például a teljesen automatizált váltóállító-rendszer. Napjainkban a Keleti pályaudvar Magyarország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, ahol naponta 410 vonat közlekedik. A 2-es metró mellett előreláthatóan 2011-re megépülő 4-es metró a Keleti kiemelkedő fontosságát csak tovább erősíti majd.