Nem biztos, hogy mint a mesében, a padláson talált a fiú az apai hagyatékra. Meg kéne tőle kérdezni. Mindenesetre most az egész város megnézheti, és irigykedhet.

A nyolcvanas évek szamizdat-irodalmába enged bepillantást az a gyűjtemény, amely a napokban került a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum birtokába. Egy vásárhelyi férfi a rendszerváltozás előtti évtizedben gyűjtötte és terjesztette a városban az állampárt által betiltott, bezúzott vagy éppen csak megtűrt írásokat. 1989 után nem foglakozott tovább az üggyel, iratait egy könyvespolcra tette, halála után fia találta meg a kortörténeti értékű forrásgyűjteményt és adta az Emlékpont Múzeumnak. "Úgy tippelem, anyagainak - magamat is beleértve - olyan harminc-negyven rendszeres olvasója lehetett Hódmezővásárhelyen, és ezzel alighanem ő mondható helyi viszonylatban az egyik legnagyobb volumenű szamizdat-terjesztőnek" - emlékezett vissza a fiú.

Hozzátette: apja terjesztői tevékenységének talán legfontosabb előzménye, hogy még 1958-ban, Nagy Imre kivégzése kapcsán előkereste azt az 1956. november 27-i, a Népszabadságban megjelent Kádár-nyilatkozatot, amelyben Kádár büntetlenséget ígért Nagy Imrének. "Ezt a lapszámot mindvégig magánál tartotta, úgy vélem, egyfajta memento moriként. Ebből tudta, hogy van a kompromisszumoknak egy olyan határa, amelyet tisztességes ember nem léphet át" - vélte az adományozó.

A vásárhelyi szamizdat-terjesztő egy vállalati fénymásológépen sokszorosította a tiltott irodalmat. Különösebben nem érezte veszélyesnek a tevékenységét, tény mindenesetre, hogy felelősségre vonásra soha nem került sor. Annyiban óvatos volt, hogy a mesterpéldányok dossziéira vagy valamilyen teljesen ártalmatlan címet írt vagy naiv rejtjelezést használt, római számmal írta például az 1956-os számot.

Az Emlékpont számára átadott gyűjteményben megtalálható Orwell híres Állatfarmjának szamizdat példánya, a határon túli magyarság sorsáról szóló írások, egy Csoóri Sándor-kézirat vagy például az 1985-ös monori tanácskozás titkos jegyzőkönyve is.

A közgyűjteménybe kerülő dokumentumokat az Emlékpont európai uniós forrásból történő felújítását követően, a 2010 tavaszán a rendszerváltozásról szóló kiállításon láthatják majd az érdeklődők - mondta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense.