Száz éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író, a Hamu és gyémánt című világhírű regény szerzője. Már nem él.
A II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, a háború után az új rendszer iránti bizalommal látott munkához. 1948-ban írta meg a lengyel emigránsok által történelemhamisításnak minősített, de Andrzej Wajda 1958-as kitűnő filmadaptációjának köszönhetően világhírűvé vált regényét, a Hamu és gyémántot. Wajda később feldolgozta Andrzejewski A Paradicsom kapui és Nagyhét Varsóban című művét is, és az író készítette az Ártatlan varázslók forgatókönyvét is, bár ezek egyike sem vetekedhetett az első közös mű sikerével.
Andrzejewski 1949-ben a lengyel írószövetség elnöke lett, szerkesztette a Przeglad kulturalny című hetilapot, 1952 és 1957 között pedig parlamenti képviselőként politikai szerepet is vállalt. Illúziói azonban szertefoszlottak, 1957-ben a cenzúra elleni tiltakozásul kilépett az állampártból, a Lengyel Egyesült Munkáspártból. Kritikai mondandóját történelmi keretbe ágyazva írta meg 1957-ben a Sötétség borítja a földet, két évvel később pedig A paradicsom kapui című regényt, majd 1963-ban fejezte be a Jő, hegyeken szökellve című munkáját, amely tartalmában és stílusában is különbözik addigi műveitől.
1964-től a szólásszabadság melletti kiállása miatt egyre több konfliktusa támadt a hatalommal, és amikor 1968-ban Nyugaton publikált nyílt levélben ítélte el Lengyelország részvételét Csehszlovákia megszállásában, többéves publikációs tilalommal sújtották. Az 1970-es évektől a kultúrpolitika amolyan "adok is, meg nem is" módon igyekezett újra megnyerni: hetenként közölhette tárcáit, de sok éven át írt és alakítgatott, alkotói nézeteit összefoglaló Zúzalék című regénye 1979-ben csak szamizdatként juthatott el az olvasókhoz.
Andrzejewski végleg ellenzékivé vált, a rendszerrel való ideológiai leszámolást munkásságában az önmagával való könyörtelen elszámolás követte. Erről tanúskodik az egyén és a hatalom, az egyén és a hit kérdésköreit boncolgató Prométeusz című drámája, valamint bibliai tárgyú, Már rád tört a vég című kisregénye. 1976-ban elvállalta a Zapis földalatti folyóirat szerkesztését, alapító tagja volt a Munkásvédelmi Bizottságnak (KOR), majd támogatta a Szolidaritást.
1981-es Senkise című regényének főhősével, a magára maradt Odüsszeusszal az író is végleg elbúcsúzott olvasóitól; két évvel később, 1983. április 19-én szülővárosában halt meg.
