A Kazári Búcsút minden év augusztus 20-án rendezik meg. A Búcsú fénypontja a Nemzetközi Néptánc Fesztivál, melyen számos neves külföldi és belföldi néptánc együttes vesz részt, de lesz Kazár Kupa Országos Pontszerző Díjugrató Lovasverseny is. A közlekedés Tufa-Taxival könnyedén megoldható a riolittufához. Bizony, hogy oda.

A több napos programsorozat alatt képzőművészeti kiállítások, gyermek,
kézműves, és gasztronómiai programok várják az érdeklődőket. A "Zenélő Palóc Porták" esti programsorozat keretében komoly- és könnyűzenei programok színesítik a rendezvényt.

Kazár

Kazár község – amely Salgótarjántól 7 kilométerre helyezkedik el - Nógrád megye egyik legszínesebb települése. Számos kutatás és ásatás bizonyítékai szerint Kazár a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt kazár, azaz kabar törzsek emlékét őrzi.
Sokáig Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai. A Rákóczi szabadságharc után összesen 16 magyar házat számlált Kazár, majd a XVIII-XIX. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok idejében feljődésnek indult a település. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett már úrilakok is épültek.

1863-ban földrengés pusztított e területen, majd tíz évvel később, 1873-ban kolera pusztított. A XVII. századtól említik a falu "palócfaház" néven ismert kultúrtörténeti értékeit, amely típusú építményben lakott 1674-ben többek között a falu akkori plébánosa is. Szép lassan épültek sorra a falu jellegzetes vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád életmódjához igazodó beosztással.

Az 1920-as években a településen megnyitották az első tárnát, majd a XX. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá nőtte ki magát. A faluban a XX. században többször is zártak be bányákat, bár a lakosság nagy része ebből élt. Ám a bányák bezárásával egyidőben nyitották meg a Váci Kötöttárugyár kazári üzemét, amely a környék egyik legjelentősebb női munkaerőt foglalkoztató üzeme volt.

Látnivalók

A kazári Tájházban megismerkedhetünk a népi életmód tárgyi emlékeivel, a kenderfeldolgozás menetével, valamint a híres kazári babákon látható jellegzetes népviselettel.

A Bányászház - amely eredeti palóc parasztház - a település bányászmúltjának állít emléket, melyben egyenruhákat, felszereléseket, eszközöket, bányászattal kapcsolatos könyveket, kitüntetéseket és számos egyéb dokumentumukat lehet megtekinteni.

A Kézművesház a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással.

A Kiállítóházban lehet látni a településről összegyűjtött csodás csipkéket és a testvértelepülésen, Kőrispatakon dolgozó szalmafonók által készített munkákat.

Kazár egyik legbájosabb látványossága a Mackó Kuckó - Mackó és baba gyűjtemény; a térségben egyedülálló kiállítóhelyen több, mint 1000 darab maci és baba várja a gyerekeket és a felnőtteket. De van ám Kazáron
Vasaló- és Öntvénygyűjtemény is, mely Bagi András Vasaló- és Öntvénygyűjteménye a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan érdekességgel ismerkedhet itt meg az érdeklődő. A Gyűjtemények Házában Bagi András gyufacímkékből és hamutartókból álló gyűjteményével is találkozhatunk.

A Magtárház ma a település központja, közösségi életének színtere. A háromszintes épületben Teleház, kávézó, előadó terem, és több iroda is lakozik. Ugyanitt több mint 100 egyedi falvédőből álló kiállítás várja a vendégeket.

A falu életében a XIX. század második felében meghatározó személyiség volt Szabó István tudós pap, író, műfordító; ő fordította elsőként magyarra Homérosz két nagy eposzát, az Iliászt és az Odüsszeiát. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja volt, "Kazári pap" néven 1857-1892 között írt. Emlékének 1995-ben állított szobrot az utókor a plébánia kertjében, emlékszobája pedig 1997-ben nyílt meg. Síremléke a kazári temetőben található.

Riolittufa

Egyedülálló geológiai képződmény található Kazár közelében: Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában, és a világon is alig több, mint hat helyen tartanak számon riolittufát.

A riolittufa hazánkban egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált terület, amely a miocén vulkánosság során, nagyjából 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. A magyarországi miocén képződményekben található három jellegzetes tufaszint közül ez a legalsó és legidősebb.Turistaként már könnyedén megközelíthető, akár gyalog, akár Tufa-Taxi segítségével.

Hogyan jutunk oda?

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető 21. számú útra, arról Zagyvapálfalánál keletre fordulva, Vizsláson át juthatunk a faluba. Salgótarjánig a Keleti és a Kelenföldi pályaudvarról is indulnak vonatok. Salgótarjánból busszal utazhatunk át Kazárba.

Hol szálljunk meg?

Kedves parasztházak, erdészházak várják a látogatókat, szállást az itthon.hu-n találunk.

Kinek ajánljuk?

A folklór szerelmeseinek.