Az artmozi-működtetés feltételeinek enyhítését kérik, valamint egy non-profit filmforgalmazó cég létrehozását is felvetették egy Egerben megrendezett filmszakmai tanácskozás résztvevői; a konferencián megfogalmazott javaslatokat kedden küldték el a kulturális miniszternek, a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK) és a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA) - közölte Kiss Lajos, a Mozisok Országos Szövetségének alelnöke az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a hevesi megyeszékhelyen július utolsó két napján megrendezett tanácskozáson ott voltak az Art Mozi Szövetség, a Mozisok Országos Szövetsége, a Filmforgalmazók Egyesülete, az NKA, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselői, valamint több filmforgalmazó és mintegy félszáz mozi képviselői.A konferencián megfogalmazódott következtetéseket és javaslatokat összegző dokumentum szerint a drasztikusan csökkenő artfilm-kínálat és annak egyre szűkülő összetétele miatt mára szinte teljesíthetetlenné váltak az artmozi-működtetés feltételei.
"Gyakorlatilag minimálisra csökkent a Budapest Film forgalmazási tevékenysége; a mai napig nem indult meg a nemzeti filmkincsnek a mozgóképről szóló törvény szerinti hasznosítása; a besorolást végző bizottság pedig szinte kizárja a támogathatók közül azokat a művészfilmeket, amelyek egyúttal kedveltté, népszerűvé is tudnának válni" - olvasható az összegzésben.
A filmesek arra kérik Hiller István kulturális minisztert, hogy - legalább átmenetileg, amíg a forgalmazási problémák megoldódnak - enyhítse az artmozi-működtetés feltételeit szabályozó rendeletet, és a mozik kevesebb művészfilm bemutatása esetén is kaphassák meg a támogatást - mutatott rá Kiss Lajos.
A forgalmazási gondok megoldására azt javasolják a szakmai és az ágazati irányítás döntéshozóinak, hogy vizsgálják meg egy, az art-mozik megfelelő filmellátását biztosító non-profit filmforgalmazó cég létrehozásának lehetőségét az Uránia Nemzeti Filmszínházra és a jelenleg még állami tulajdonban lévő szakmai vállalkozói vagyonelemekre építve.
Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint a tanácskozás résztvevői azt is kifogásolják, hogy bár a filmtörvény és az MMK alapító okirata egyaránt azt szorgalmazza, Magyarországon szülessenek filmértékek és ezek jussanak is el azokhoz, akik adóforintjaiból az ezt támogató rendszert finanszírozzák, a valóságban a támogatásokból aránytalanul kis hányad jut a terjesztésre. Így egyre gyakrabban fordul elő, hogy a támogatott filmek nem kerülnek a mozikba, sőt nem találnak helyet maguknak az országos televíziókban sem, vagyis az előállított filmértékek nem hasznosulnak.
A levél írói arra is kitérnek, hogy a törvény szerint az MMK-nak évente értékelést kellene készítenie az általa odaítélt támogatások hasznosulásáról, de ez az elemzés mindmáig várat magára. Ezért többek között azt is kérik a szakminisztertől, hogy kezdeményezze az MMK-támogatások hasznosulásának értékelését.